Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
4. füzet - Nagy István-Schweitzer Ferenc-Alföldi László: A hullámtéri hordaléklerakódás (övzátony)
Vizügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 2001. évi 4. füzet A HULLÁMTÉRI HORDALÉK-LERAKÓDÁS (ÖVZÁTONY) DR. NAGY ISTVÁN, DR. SCHWEITZER FERENC és DR. ALFÖLDI LÁSZLÓ A Tisza főmeder vonulata a pleisztocén végén és holocén elején történt berágódás, egy magasabb ártérről egy alacsonyabb ártérre való áthelyeződés során alakult ki. A több évtizedes Alföld-térképezés bázisán a mai medervonulat kialakulása megfelelő pontossággal megrajzolható. Az esemény-határ és az azóta bekövetkezett hordalékvastagság alapján 10 000 év alatt csak néhány méter felhalmozódással számolhatunk. Az üledék lerakódás idejének, szakaszainak nagyfokú bizonytalansága mellett el kell fogadnunk Rónai (1985) azon megállapítását, mely szerint a holocén ártéren nem volt intenzív üledék lerakódás. Azt azonban nem tudjuk egyértelműen meghatározni, hogy a kb. 10 000 éves holocén időszakon belül hogyan alakult a folyó vízjárása, mikor voltak intenzív, és mikor szegényes vagy tartósan üledékképződési szakaszok. Ennek megfelelően néhány száz vagy ezer éves történelmi időszakra vonatkozóan nem igen tudjuk megmondani, hogy milyen üledék lerakódással számolhatunk. Rónai megállapítását üledékföldtani érvekkel cáfolni nem tudjuk. A töltésezés következtében az ártérre való hordalék lerakódás területe kb. 1/20-ára csökkent és megváltozott a hullámtéren (ártéren) belüli vízmozgás sebessége, hordalék szállítási kapacitása, az üledék lerakódás mértéke, és megváltoztak a lerövidített folyómeder hidrológiai jellemzői is. 1. Az árvízszintek alakulása Alig fejeződött be a Vásárhelyi- féle terv megvalósításának döntő szakasza a már töltésezett hullámtéren levonuló első nagy árhullám (1888) tetőző szintje az 1830 évi árvizekhez képest Tokajtól lefelé növekvő mértékben emelkedett. Érdekes, hogy a legnagyobb növekedést már akkor is Szolnoknál mérték (2,74 m) ahol a növekedés több mint kétszerese volt a Tiszafüredinek (1,11 m). A H n m (LNV) növekedésének ez a tendenciája azóta sem változott. Kezdetben a vízszintemelkedést majdnem tisztán a töltésezéssel való ártéri összeszorításnak tulajdonították, amit alátámasztani látszott az is, hogy a következő 1895. évi nagyárvíz Tokajnál és Tiszafürednél egyaránt alatta maradt az Я та х-пак, igaz Tiszafüred alatt a lefelé való vízszintnövekedés (Szolnok 0,09 m, Csongrád 0,37 m, Szeged 0,52 m) kismértékben bár de jól mérhetően bekövetkezett (.Kvassay 1902). A védelmi rendszer kiépítés és az árvízszint növekedés az 1890-es években anynyira egyensúlyba került, hogy a legmagasabb árvízszintek viszonylag lassabban A kézirat érkezett: 2001. XI. 6. Dr. Nagy István oki. mérnök, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVÍZIG, Szolnok) igazgatója. Dr. Schweitzer Ferenc geográfus, a földrajztudomány doktora, az MRA Földrajztudományi Intézet (Budapest) igazgatója. Dr. Alföldi László hidrogeológus, a földtudomány doktora, MTA Hidrológiai Tudományos Bizottság Elnöke.
