Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Liebe Pál: A vízbázisvédelmi program módszertani előkészítése
94 Liebe Pál III. táblázat A rendelkezésre álló, a kiegészítendő információk és a feldolgozások köre Rendelkezésre álló információk — a vízbázis környezetében található vízrajzi törzsállomások adatai, — a vízfeltáró fürások, illetve kutak vízföldtani naplói, a kútkataszter adatállományai, kútkataszteri térképek, — a víztermelési adatok (1991 óta a Vízbázis Atlasz adatállományai formájában), — az üzemi adatszolgáltatások (mennyiségi és minőségi), — a vízügyi igazgatóságok által 1996-ban készített vízbázisonkénti dokumentációk, amelyek a főbb adatokon, általános vízföldtani áttekintésen kívül tartalmazzák a vízbázis környezetében elérhető, információkkal rendelkező objektumok, valamint az 1996-ban végzett kiegészítő vizsgálatok jegyzékét. Kiegészítő információ — a terület síkrajzára, domborzatára, a növényzetre vonatkozó térképek, — a felszíni és felszinközeli képződményekre vonatkozó térképi feldolgozások, — az egyéb fúrásos feltárások eredményei, — a modellezéshez szükséges hidrometeorológiai adatok, — a vizsgált felszín alatti vízkészlettel kapcsolatban lévő felszíni vizek vízjárására vonatkozó adatok, — a felszín alatti víztermelésre vonatkozó egyéb adatok a vízbázis környezetében, — a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó egyéb adatok Feldolgozások — a földtani felépítés, a rétegsor tagolódása, vastagsága, a kőzettani és tektonikai viszonyok, — a vízföldtani paraméterek (rétegirányú és vertikális szivárgási tényezők, hézagtényezök), — a felszín alatti vizek szint- és nyomásalakulása térben és időbeni, a felszíni vizekkel fennálló kapcsolatok, — az utánpótlódási, áramlási és megcsapolási viszonyok, — vízkivételek, a felszín alatti vizek minöségalakulása térben és időben, izotóphidrológiai adatok (egyes esetekben a hőmérsékleti viszonyok feldolgozása is célszerű) zettségének megállapítására a telítetlen zónában a talaj, a vízzel telített zónában a víz vizsgálatát felderítő fúrások segítségével kell elvégezni, egy-egy szennyezőforrásnál általában három fúrás szükséges: egy a felszín alatti víz áramlási irányát tekintve a szennyezőforrás előtt, kettő pedig a szennyezőforrás után különböző mélységben. Az utánpótlódási zóna területén helyszíni felszínközeli vizsgálatok végzendők: - a karsztterületeken a víznyelők, nyelő mederszakaszok vizsgálatát a mennyiségre és a vízminőségre vonatkozóan, - parti szűrésű vízbázisoknál az utánpótlódás nagy részét biztosító mederszakasz állapotának felmérését (mederfelmérést, mederanyag mintavételt),
