Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Hajós B.-Poroszlai J-né: A vízgazdálkodás időszerű feladatai
8 Hajós В. -Poroszl ai J.-né egészségügyi miniszternek a közegészségügyi követelmények meghatározása és betartásuk ellenőrzése terén. A belügyminiszternek egyrészt az önkormányzati feladatok végrehajtásának koordinálása, másrészt a vízkár-elhárítás területén van fontos szerepe. - A társadalmi közreműködés kérdésében a törvény kiemelt szerepet szán a vízgazdálkodási társulatoknak. - A vízgazdálkodási feladatok megosztásában jelentős szerep hárul a települési önkormányzatokra, nevezetesen a települések ivóvízellátása, a szennyvíz elvezetése, a csatornázás, szennyvíztisztítás, csapadékvíz-elvezetés, helyi vízrendezés és vízkár-elhárítás, a helyi árvízvédekezés és belvíz-elvezetés területén. - Jelentős feladatai vannak a gazdálkodó szervezeteknek és a lakosságnak is. 2.2. Nemzetközi kötelezettségek, együttműködések Nem szorul bizonyításra, hogy Magyarország földrajzi helyzete, a Kárpát-medencén belül, a határokon túli vízgyűjtők rendkívül nagy aránya, az ország felszíni és felszín alatti vizeivel való gazdálkodás, a vízminőség-védelem és a vízkár-elhárítás lehetőségeit oly mértékben korlátozza, hogy jelenleg érdemben csak a veszélyek közvetlen elhárítására, kivédésére van befolyásunk. A magyar vízügyi apparátus intenzíven bekapcsolódott az összes olyan sokoldalú nemzetközi egyezménybe, amelyek segítik a vízgyűjtőn való együttműködés kiterjesztését és érdekeink érvényesítését (Helsinki Konvenció a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára; Szófiai Konvenció a Duna megóvására és fenntartható használatára). A szomszédos országok mindegyikével kétoldalú határvízi egyezményeket kötöttünk, de sajnálatos módon a felvízi országokkal a teljes vízgyűjtőre vonatkozóan nemcsak együttműködést, de még mindenre kiterjedő információszolgáltatást sem mindig sikerült biztosítani. 2.3. Az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményei Előre kell bocsátani, hogy az EU irányelveit akkor is célszerű lenne követnünk, ha nem akarnánk csatlakozni az Unióhoz. A magyar állampolgárok számára is legalább olyan jó környezeti állapotot kell biztosítani, mint a fejlettebb országok állampolgárai számára. Az előkészített új keretirányelv elfogadása lényegében 1996. óta van napirenden, azóta vitatják és folyik véglegesítése és nincs messze az elfogadás időpontja sem. A hatályban lévő vízügyi vonatkozású EU irányelvek közül - amelyek többsége a Keretirányelv hatálya alá is be fog kerülni - jelenleg a Települési szennyvizek tisztítását szabályozó 91/271 /EGK irányelv, az ivóvízzel foglalkozó 98/83/EGK új irányelv, valamint nagyszámú - környezetvédelemhez kapcsolódó — vízvédelmi irányelv átvétele
