Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Liebe Pál: A vízbázisvédelmi program módszertani előkészítése

Li'ebe Pál vízbázisok általában veszélyeztetettek is, mert vannak környezetükben olyan szennyezőforrások, amelyekből kikerülő anyagok a sérülékenység miatt elérhetik a kitermelés alatt lévő felszín alatti vizet és onnan a szolgáltatott vízzel a fogyasztókhoz juthatnak. A települési vízellátás az elmúlt évtizedekben történt intenzív fejlesztése során kevés figyelem jutott ezekre a körülményekre; nem történt meg a veszélyes közelségben lévő szennyezőforrások felszámolása vagy korlátozása, ezért az említett vízbázisok biztonsága hiányos. Ezzel együtt hiányos magának a vízszolgáltatásnak a biztonsága is az ilyen területeken, a biztonság meglétének vagy hiányának átfogó értékelését főként a következők teszik bizonytalanná: — nem ismeretes a szennyezőforrások pontos száma; — kevéssé ismeretes a hatásmechanizmusa, amely szerint a szennyezőforrásból a terepfelszín alá és esetleg a vízkivétel felé áramló vízbe került szennyezőanyagok viselkednek; — kevéssé ismeretesek vízbázisaink hidrogeológiai viszonyai; — ismeretlen, hogy egy-egy konkrét szennyezőforrás milyen és mennyi szennyezőanyagat bocsát a felszín alatti környezetbe; — egyes kivételektől eltekintve nem ismeretes, hogy mennyire haladtak előre az esetleges elszennyeződési folyamatok egy-egy vízbázis vízgyűjtőjén, mivel üzemelő, sérülékeny és veszélyeztetett vízbázisaink esetében lényegében nem került sor (megépítésükkel és üzembe helyezésükkel párhuzamosan) biztonságba helyezésükre, így ezt utólag kell megtenni. Az ilyen vízbázisokról és környezetükről összegyűjthető ismereteket olyan mértékig kell kiegészíteni, hogy vizsgálható legyen: a vízbázis a szükséges mennyiségben szolgáltatni tudta-e eddig és tudja-e a vizet a vízellátás további előirányzott időtartamok alatt; a víz kitermelés károsított-e eddig, illetve károsíthat-e a jövőben más vízhasználatokat, illetve a környezetet; s eközben a kitermelt víz minősége előre meghatározott korlátok között maradt-e, illetve maradhat-e a jövőben; a víztermelő létesítmények környezetében mekkora víztömeg, milyen mértékben szennyeződött el; mely szennyezőforrások okozták/okozzák a károsodást és azok egyenként milyen mértékben vesznek részt a károsodás megismert mértékének előidézésében; a vízkivétel további üzemeltetése esetében inkább a vízminőség esetleges javulása következik be, mert a termelt vízzel együtt távoznak a szennyezőanyagok is; vagy a további üzemeltetés esetleg még szennyezettebb víztömegeket mozgat meg a vízkivétel felé? az előző teljességre nem törekvő megállapítások alapján kell majd kidolgozni azoknak az intézkedéseknek a tervét, amelyek megvalósításával létrehozható a vízbázis — ezzel az arra támaszkodó vízellátás — biztonsága,