Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A mag

\'

ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 81 - magyar szakemberek aktív részvétele, több esetben vezető szerepe nemzetközi vízgazdálkodási szervezetekben; - vízgazdálkodással foglalkozó aktív nemzeti szakmai és tudományos szervezetek, - neves vízgazdálkodási kutatóintézetek és oktatási intézmények, gazdag vízgazdálkodási szakirodalom, gazdag kutatási-fejlesztési tapasztalatok; - vízgyüjtöszemlélet alkalmazásának jelentős hagyományai, erre épülő vízügyi igazgatási rendszer; - a piacorientált szabályozó eszköztár bővülése, az érvényesüléshez szükséges feltételek biztosítása (megfelelő szintű díjak, bírságok és hatékony ellenőrzési rendszer); - jól képzett vízgazdálkodási szakemberek, nemzetközi szinten is színvonalasnak tekinthető vízgazdálkodási képzés és továbbképzés. A magyar vízgazdálkodás rendszerének műszaki gyengeségei: - igen szélesre nyílt a vízellátás-csatornázási „olló", valamint a csatornázásszennyvíztisztítási „olló" (a csatornázás sokkal lassabban fejlődik, mint a vízellátás és a szennyvíztisztítás fejlődése is jelentős mértékben elmarad a csatornázástól); - „időzített vegyi bombák" vannak Magyarországon. A vízfolyások, csatornák, tározók és tavak szennyezett fenék-iszapjának kotrása és az iszap megfelelő kezelése és elhelyezése nem megoldott. Több ezer illegális, nem feltárt illetve környezeti szempontból nem kellően kialakított hulladéklerakó van az országban, sok helyen veszélyes anyagokkal szennyezett a talaj és a talajvíz; - jelentős hatást gyakorolnak a vizek minőségére a nem-pontszerű szennyezések, azonban ennek mértéke, a kialakuló folyamatok és szabályozásuk lehetőségei nem kellően ismertek. A tápanyag terhelés szabályozásának egyik hatékony módszere az erózióvédelem lehetne, ez azonban nagyon költséges és ezért sok helyen nem oldják meg; - nincs elegendő fedezet az árvízvédelmi és belvíz-elvezetö rendszerek karbantartására, így a kiépített müvek védőképessége csökkenhet; - a természetes vizekhez való ún. „közhozzáférési" lehetőség korlátozott és a vízpartok szabadidő eltöltésre történő hasznosításához szükséges infrastruktúra is hiányzik. A vízpartok sok helyen roncsoltak, a vízparti tájak értéke lecsökkent. A vízgazdálkodás intézményi problémái: - megoldatlan a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban kialakult szlovák—magyar nemzetközi konfliktus, ami rontja a magyar vízgazdálkodás magyarországi és nemzetközi arculatát és eltereli a figyelmet sok súlyos vízgazdálkodási probléma megoldatlanságáról; - a vízügyi államigazgatási feladatok tárcák közötti megosztottságából, átfedéseiből, illetve fehér foltjaiból adódóan (például vízmennyiségi és vízminőségi problémák szétválasztása) a vízgazdálkodási feladatok ellátásában egyes esetekben zavarok vannak;