Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

76 Szlávik L.—Ijjas I. uxitbányáknak a termelését, amelyek a karsztvízszint csökkentése következtében lecsökkentették a tavat tápláló melegvizű források vízhozamát. Veszélyben volt a Balaton vízminősége. Ezért korlátozták a mezőgazdaságban az állattartást és a műtrágya használatot a tó vízgyűjtőterületén, építési tilalmat rendeltek el a szennyvízcsatornázás kiépüléséig, harmadik fokozatú tisztítótelepeket építettek, bezárták a nem megfelelő saját szennyvíztisztítóval rendelkező szállodákat, biológiai szúnyogirtási módszerek alkalmazására tértek át. Rendelet szabályozza az üzleti és ökológiai célú nádaratást a Kis-Balatonon és a Velencei-tavon az ökológiai szempontok figyelembe vételével. A Tisza-tó esetében konfliktus alakult ki az árvízvédelmi, ökológiai, szabadidő eltöltési, energiatermelési, mezőgazdasági vízhasznosítási érdekek között. Ezért kompromisszumos megoldásokat kerestek és találtak a vízszintszabályozáshoz. A felszíni- és felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodás, a különböző gazdaságijóléti és ökológiai célú vízhasználatok egyik legnagyobb konfliktusa az utóbbi években a Duna-Tisza közi hátságon alakult ki. Intenzív kutatásokkal és műszaki megoldásokkal keresik jelenleg a kárenyhítés lehetőségeit, jlletve a probléma lehetséges megoldásait. Az integrálásnak különböző eszközeit alkalmazzák Magyarországon. Egyik fontos eszköz lesz az új típusú regionális vízgyűjtő gazdálkodási tervezés, amelynek érdekében az első lépések már megtörténtek és néhány év alatt el kell készíteni az ország egész területére. A tervezés mellett az új vízgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és területfejlesztési törvény is fontos eszköz az államigazgatás kezében az integrálás biztosítására. Mindezeken kívül a piacorientált gazdasági szabályozók is hatékony eszközök lehetnek az integráció ösztönzésére. 7. A vízgazdálkodás fejlesztésének és működésének forrásai Az állami vízügyi alapfeladatokat végző vízügyi igazgatóságok és a közműellátást végző szervezetek működésére a piaci viszonyok korlátozottan hatnak. A piacon javarészt beruházási feladatkörben jelennek meg, így tevékenységükben a közbeszerzési törvény hatásai jelennek meg elsődlegesen. Piaci szereplői pozíciójukban a versenytörvény érvényesül. Az évenkénti feladatok ellátására vonatkozó szabályokat és pénzügyi tervet a mindenkori költségvetési törvény állapítja meg. A költségvetés végrehajtásának részletes pénzügyi, beruházási és számviteli szabályait pedig kormányrendeletek, vagy miniszteri rendeletek határozzák meg. Az állami vízügyi szervezet vagyona két fó részre oszlik: — Törzsvagyon — mindaz a vagyontárgy, amit a vízzel való gazdálkodás érdekében a vízügyi szolgálat kezel, — Működtető vagyon, amivel a törzsvagyont üzemelteti, fenntartja, fejleszti. Az állami vízügyi feladatok ellátásának forrását, szinte teljes egészében adójellegű bevételek adják: — az évenkénti állami költségvetés, — a fejezeti kezelésű Vízügyi célelőirányzat (VICE) — a környezetvédelmi alap fejezeti kezelésű célelőirányzat (KAC)