Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Hajós B.-Poroszlai J-né: A vízgazdálkodás időszerű feladatai

Vízügyi Közlemények, LXXXII. évfolyam 2000. évi 1. füzet A VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI DR. HAJÓS BÉLA és POROSZLAI JÓZSEFNÉ A vízgazdálkodásról szóló, 1995. évi LVII. Tv. 2§(1) a) pontja előírja, hogy a Kormány alakítsa ki és hagyja jóvá Magyarország vízgazdálkodási koncepcióját. A koncepció a gazdasági stabilizáció körülményeit és az európai integráció követelményeit figyelembe véve fel kell vázolja a vízügyi politika alapelveit, a magyar vízgazdálkodás adottságait, jelenlegi helyzetét (/. ábra), az integrált vízgazdálkodás jövőképét (céljait, feladatait), valamint a feladatok végrehajtásához szükséges eszközrendszert. A koncepció alapul szolgál a vízügy szakterületi stratégiáinak kialakításához. A koncepciót a 2015-ig terjedő időhorizontra készítjük, azzal a feltevéssel, hogy az Uniós szabályozás szerinti vízgazdálkodási célok elérése eddig az időpontig minden tagország és tagjelölt ország számára kötelező. A vízgazdálkodási tevékenység célja: „Magyarország legyen egészséges és fenntartható vízgazdálkodással rendelkező, biztonságos és lakható ország" „jelmondatban" foglalható össze, azzal a megkötéssel, hogy a vízgazdálkodási beavatkozásokat mindig társadalmi igények és gazdasági szükségszerűségek vezénylik, illetve kényszerítik ki. E tevékenységre mindig a tudatosság jellemző, a beavatkozások hosszú távra, a közérdek, de minimálisan a többségi érdek érvényesítése mellett valósulnak meg. E tevékenységek keretében érvényt kell szerezni az ökológiai és környezetvédelmi követelményeknek. 1. A vízgazdálkodás alapelvei Magyarország számára alapvető követelmény, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló vízgazdálkodás a célok elérését gazdaságos és hatékony módon tegye lehetővé, figyelembe véve az ökoszisztéma igényeit is. Így a vízügyi politika a következő alapfeladatok megvalósítását kell célul kitűzze: - A vízkár-elhárítási tevékenység biztosítsa az árvizek, belvizek és aszályok káros hatásának megelőzését, elhárítását vagy csökkentését. - A biztonságos ivóvízellátás feltételeinek biztosítása megfelelő mennyiségben az egészségre ártalmatlan, jó minőségű vízzel. - Az ivóvíz iránti igények kielégítésén túlmenően a vízkészletek minősége és mennyisége tegye lehetővé az ipar, a mezőgazdaság, a halászat, az üdülés, stb. vízigényének kielégítését is. - A vízkészletek minősége és mennyisége, valamint a vízi környezet fizikai szerkezete a lehetőségek szerint biztosítsa a vízi környezet megfelelő ökológiai álA kézirat érkezett: 2000. IV. 12. Dr. Hajós Béla oki. mérnök, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöViM, Budapest) helyettes államtitkára. Poroszlai Józsefné oki. mérnök, a KöViM főtanácsosa.