Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
3-4. szám - Szlávik Lajos: Magyarország árvízvédelmének stratégiai kérdései
Magyarország ái~vízvédelmének stratégiai kérdései 557 2000 QD40) 1Ü 3 knf 2. ábra. Az előforduló legnagyobb vízszintek alakulása a Tisza vízgyűjtőjén Figure 2. The ever highest flood-water levels in the Tisza river catchment Bild 2. Die höchsten Wasserstände im Theiß-Einzugsgebiet рис. 2. Изменение наблюденных максимальных паводочных горизонтов на водосборе р. Тиссы munkálatok befejeződésével az elöntött területek nagysága egy-egy évtizedben összesen a korábbiak töredékére csökkent (5. ábra). Az árvízmentesítés fejlődése elvezetett ahhoz a társadalmi tudathoz, hogy hazánkban az árvíz ellen tulajdonképpen védettek az emberek. Hosszabb árvízmentes időszakok, vagy senkinek fel sem tünö, kisebb árvizek ezt a tudatot csak tovább erősítik. A társadalmi köztudat a sikeresen „kivédett" nagyobb árvizeket is hamar elfelejti (Somlyódy 2000). Az ármentesítési módszereket két főcsoportba sorolják: az úgynevezett szerkezeti és nem szerkezeti módszerek körébe. Az előbbiekbe tartoznak az épített mérnöki, műszaki létesítmények. Az utóbbiak köre igen sokrétű évtizedenkénti összes elöntés 3. ábra. Árvízi elöntések Figure 3. Flood inundations g Bild 3. Hochwasser-Überflutungen — рис. 3. Разлив наводнениями