Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Szlávik Lajos: Magyarország árvízvédelmének stratégiai kérdései

Magyarország ái~vízvédelmének stratégiai kérdései 555 Az átgondoltabb árvédelmi fejlesztések a napóleoni háborúk időszakára nyúlnak vissza: a mezőgazdaság extenziv fejlesztésére, és következésképpen a folyószabályozásra, az ármentesítésre és a lecsapolásra az első lökést az európai élelmiszertermelési konjunktúra adta. Az ország akkori vízrajzi állapotát az /. ábra szemlélteti, amely bemutatja a Kárpát-medence vízborította és árvíz járta területeit az ármentesítö és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. 1816-ban rendkívüli árviz volt a Tisza vidékén, pusztítása országos elkeseredést váltott ki. Ez az esemény már jelentős szerepet játszhatott Széchenyi gondolkodásában, abban, hogy a további évtizedekben - dokumentálhatóan 1827-től — többek között a vízszabályozással is foglalkozott. 1830-ban újabb rendkívüli árvíz pusztított ezen a vidéken, és nyilvánvalóvá lett, hogy az ármentesítés ügye országos jelentőségű, és záloga a nemzet gazdasági és kulturális felemelkedésének. Ugyanakkor a közvélemény, a kor politikusai egyaránt szinte kivétel nélkül - ezt csaknem megoldhatatlan feladatnak tartották. Az ármentesített területeken fejlődésnek indult gazdaság kárérzékenysége megnőtt, és egyre ke1. ábra. A Kárpát-medence vízborította és árvíz járta teriiletei az ármentesítö és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt Figure 1. Inundated and flood-prone areas of Hungary before the commencement ofjlood-control and drainage activities Bild 1. Ungarns Gewässersystem vor Beginn der Regulierungsarbeiten рис. 1. Гидрографическая система Венгрии до регудировония водотоков