Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Istvánovics V.-Somlyódy L.: Az ökológia, a természetvédelem és a vízgazdálkodás kapcsolata

Az ökológia, a természetvédelem és a vízgazdálkodás kapcsolata 545 kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából többek között az álló- és folyóvizeket, különösen a tavakat, patakokat, mocsarakat. A jogszabály hangsúlyozza, hogy a védett területek fenntartásának alapfeltétele a vízháztartás megőrzése. Tilos az ilyen területek állapotának és jellegének a természetvédelmi célokkal ellentétes megváltoztatása. Az EU-jogharmonizáció keretében a jogszabály foglalkozik az ökológiai folyosók hálózatával, az érzékeny természeti területek rendszerének kialakításával és fenntartásával. A Kárpát-medence ökológiai hálózata a vizes élőhelyekhez, elsősorban a vízfolyásokhoz kötődik. Érzékeny természeti területek a sérülékeny vízháztartású élőhelyek (folyók hordalékkúpjai, vízfolyásokkal gazdagon átszőtt területek). Az ökológiai hálózat kialakítását, fenntartását a környezetvédelmi, az érzékeny területek létesítésére vonatkozó előírásokat a környezetvédelmi és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter együttes rendeletben szabályozza. A rendeletek előkészítése folyamatban van. A törvény a vizet, mint a táj meghatározó elemét is védi. Az egyedi tájértékek felmérése és megóvása a természetvédelmi szervezet kötelezettsége; azok jegyzékét a területrendezési terveknek figyelembe kell venniük. A területrendezési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató más tervek jóváhagyása, módosítása csak a természetvédelmi szervezetek bevonásával lehetséges. A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Kormányrendelet is kiemelten foglalkozik a vizes élőhelyek megőrzésével, új elemekkel egészítve ki a természetvédelmi jogszabályt. Tilos az ökológiai vízkészlet mesterséges elvonása, a használt víz visszavezetése a vizekbe vagy a talajba, ha az a vízadó és a befogadó vízkészletét, minőségét és természetes élővilágát közvetlenül megváltoztatja. Védett vagy fokozottan védett növénytársulások élőhelyéül szolgáló vizekbe tilos idegen fajok telepítése. Tilos a források vízmennyiségének csökkentése, a természetes vízelfolyást módosító bármiféle tevékenység. A környezetvédelmi törvény vízvédelmi fejezete a természetvédelem és a vízgazdálkodás együttműködésére kötelez, amikor kimondja: a vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni. Ez a törvény bizonyos körben kötelezővé teszi a környezeti hatásvizsgálatot, ezen belül az ökológiai hatások elemzését. A környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenységek közé tartozik a jogszabályban megadott határérték fölött a víztározás, felszín alatti vizek igénybevétele, vízátvezetés, duzzasztómű épitése, állóvíz- és holtágszabályozás, folyószabályozás, kanyarátvágás, vízfolyásrendezés, területi vízrendezés, nyílt felszínű öntöző főcsatorna építése, árvízmentesítés; országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területen pedig minden ilyen tevékenység. A hatásvizsgálat ökológiai követelményrendszerére vonatkozó előírás nincs, ennek kidolgozása a jövő feladata. A vizes élőhelyek megőrzését szolgálja a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen a vízimadarak tartózkodási helyéről kötött Ramsari egyezmény (1971). Hatálya kiterjedhet természetes és mesterséges, védett és nem védett élőhelyekre is. Az egyezmény egyre inkább a vizes élőhelyek általános védelmét kívánja biztosítani.