Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy L.-Hock B.: A vízminőség és szabályozása Magyarországon

A vízminőség és szabályozása 515 A határvízi együttműködés során felmerülő koncepcionálisan feladataink négy pontban foglalhatók össze: - A Duna Konvenció eredményeinek folyamatos átültetése a kétoldalú kapcsolatokba; - Az egyezmények és a szabályzatok olyan módosítása, amely - célállapot kitűzésével - határszelvényeinkben biztosítja legalább a jelenlegi vízminőségi viszonyok fennmaradását (és ha lehet, akkor javítását); - A keretirányelvvel kapcsolatos események szakmai értékelése, különös figyelemmel az életbelépést követően az EU-tagállamoknak az alkalmazáshoz történő hozzáállására és - A különböző „relációkban" végzett vízminőségi megfigyelések szinkronizálása (mintavételi gyakoriság, vizsgált komponensek, minősítés módja, interkalibráció stb.). 4.6. Intézményi vonatkozások A keretirányelv végrehajtásához Ijjas ( 1998) két lehetséges forgatókönyvet vázol fel: - A keretirányelv bevezetése és érvényesítése a jelenlegi és vízi környezetvédelmi intézményi keretek között (a mai kormányzati munkamegosztásnak megfelelő változat). Ennek a megoldásnak az előnye az, hogy az rövid távon olcsóbb, és a kialakult gyakorlatot nem kell megzavarni. A hátrányai a következők: hosszabb távon költségesebb, a jelenlegi különállásból származó feszültségek megmaradnak, a kompromisszum keresésére sok időt kell fordítani, az integrált vízgyűjtő gazdálkodást sokkal nehezebb megvalósítani, nem könnyű kapcsolatot tartani az EU-val és azokkal az EU-tagállamokkal, ahol a vízügy és a környezetvédelem azonos szervezeti keretek között működik; - Az intézményi keretek átalakítása az EU-koncepciónak megfelelően. Ebben az esetben az előnyök: könnyebb igazodni az EU-hoz és EU-tagállamokhoz, a „főhatóságok" közötti konfliktusok megoldódnak, ésszerűbb döntések születhetnek, feltehetően csökken a „bürokrácia", számos probléma ki sem alakul, költségmegtakarítás érhető el, könnyebben és hatékonyabban megvalósítható az integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés (és számos kapcsolódó kérdés, például a korszerű információs rendszer). A hátrányok: az átszervezés költséges, a kialakult folyamatokban zavar keletkezhet és (fokozottabb) pozícióharc alakulhat ki. Természetesen a javasolt két variáns közötti választás nemcsak az államapparátus struktúráját, hanem a hozzájuk tartozó háttérintézmények helyzetét is befolyásolja. 5. A jövő vízminőségéről 5.1. Az emissziók és a vízminőség lehetséges alakulása A hazai kibocsátások - tradicionális komponensekre vonatkozó — nagyobbik hányada (mintegy 60-70%-a) a településekről származik. A következő mintegy 15 év