Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy L.-Hock B.: A vízminőség és szabályozása Magyarországon

A vízminőség és szabályozása 511 lom tehát a tengerhez kötődik és így Magyarországon jogilag csak részvízgyűjtők léteznek, a keretirányelv bevezetése és EU-csatlakozásunk után. Például ilyen fogalom, hogy „Tisza-vízgyűjtő" nem létezik majd, hanem csak „Tisza-részvízgyűjtő". A keretirányelv hazai alkalmazása, valamint a határvízi bizottságok munkájában történő érvényesítése során az első lépés a definíciók harmonizálása. A keretirányelvben sok más érvényben lévő EU-előírásra történik hivatkozás. Ezek alapos ismerete nélkül az anyag gyakorlati célra nem használható. Éppen ezért szükségesnek tartottuk a keretirányelvben szereplő előírások összefoglaló áttekintését is. A VI. táblázatban keletkezésük időrendi sorrendjében tüntettük fel mindazon direktívákat, illetve döntéseket, melyek a keretirányelv különböző cikkelyeiben és függelékeiben szerepelnek (Ijjas 1998, VITUKI 1999). 4.2. Keretirányelv és a vízminőség A keretirányelvben kitüntetett szerep jut a vízminőségi meggondolásoknak: szinte minden paragrafus érint közvetve vagy közvetlenül vonatkozó kérdéseket. Különösen szembeszökő ez a megállapítás, ha a mellékletek teijedelmét tekintjük. A tiz darab melléklet 65 oldalt foglal el és ebből a „Vizek állapotának jellemzése" című V. melléklet önmagában 41 oldalt tesz ki. A vízminőség kiemelt szerepe ugyanakkor csak látszólagos: sok a szöveges jellemzés, de ugyanakkor hiányoznak a számszerűsített konkrétumok és célok, nevezetesen: - nincsenek megnevezve a mérendő vízminőségi jellemzők (legfeljebb a komponens családokat adják meg); - nem tartalmaz a keretirányelv befogadó vízminőségi kritérium- vagy célállapotrendszert, ugyan az elfolyóvíz határértékekkel együtt a szabályozás alapelveként nevezi meg ezeket; - említést sem tesz a vízminősítés alapjáról (átlag, maximum, 90%-os tartósság stb.); - kiemelendő konkrétum a mintavételi gyakoriságra vonatkozó táblázat az V. mellékletben. Ez azonban olyan kisszámú mintavételt tartalmaz (vízminőség: 3-6 minta/év hidrológia: 12 észlelés/év), ami lehetetlenné tesz bármilyen statisztikai értékelést. Megjegyezzük még, hogy megítélésünk szerint az összeállítás a vízkémia rovására kissé hidrobiológia-centrikusnak tekinthető, ami a számszerűsítés gondjai miatt nehezítheti a későbbiekben feltehetően specifíkusabbá váló kívánalmak betartatását. 4.3. A keretirányelvben szereplő főbb feladatok A keretirányelv föbb elemei és jogintézményei az alábbiak szerint foglalhatók őszsze (Garáné 1999): - Vízgyűjtő, illetve részvízgyűjtő körzetek területi kijelölése. Felszín alatti vizeket is valamelyikhez kell rendelni. Megfelelő igazgatás (a hatóságot is beleértve) létrehozása;