Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 47 — a szennyvíztisztítási technológia megválasztásánál — az EU normákat is figyelembe véve — legalább biológiai tisztítást kell biztosítani; — a szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, valamint a vízfolyások szakaszonkénti terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni; — a szakaszos kiépítést a gazdaságosság és a környezetvédelmi követelmények mérlegelése mellett lehetővé kell tenni; — a szennyvíz-elvezető vízi közművön csak olyan megfelelően előkezelt (ipari) szennyvizeket szabad elvezetni, amelyek a szennyvíziszap elhelyezését, vagy hasznosítását nem gátolják; — az olyan (2000 lakosegyenérték alatti) kistelepülések esetében, amelyek gazdaságosan nem láthatók el szennyvíz-elvezető vízi közmüvei, szakszerű közműpótlókat kell kialakítani, amelyek a szennyvíz-elvezető vízi közmüvei azonos, vagy közel azonos komfortot biztosítanak a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi érdekek sérelme nélkül; — a tisztított szennyvizeket lehetőség szerint újra kell használni, az újra használat során a környezet terhelését minimálisra kell csökkenteni. A célkitűzések megvalósításához szükséges fejlesztések 2010-ig: - A szennyvíz közcsatorna hálózat hosszának megduplázása (a folyamatban lévő fejlesztésekkel együtt 29 400 km-re). - A szennyvíztisztító kapacitás technológiai fejlesztése és bővítése 60-70%-kal (a folyamatban lévő fejlesztésekkel együtt 2900 ezer m^d "'-re). - A szennyvíz közcsatorna hálózatba bekötött lakások arányának 50%-os növelése (67-68%-ra). - A szakszerű közműpótlók arányának megduplázása (22-23%-ra). A megvalósítás ütemezésének alapja egy prioritási rendszer, melynek legfontosabb elemei: a területek sérülékenysége, a befogadók érzékenysége, a lakónépesség nagysága. Az irányelvek, és a velük összefüggésben lévő prioritási rendszer kidolgozása a hazai és az európai előírások együttes figyelembevételével történt. 3.6.6. A vízellátó és szennyvíz-elvezető létesítmények finanszírozása és építése A víztermelő rendszerek és kapcsolódó létesítmények (hasonlóképpen a szennyvíz-elhelyezési rendszerek) fejlesztése, bővítése, újak építése a tulajdonos (leendő tulajdonos) feladata. A finanszírozás formái és lehetőségei tulajdonostól függően eltérően alakulnak. Magánszemélyek saját célú vízmű, vagy szennyvíz-elhelyezési létesítmény létrehozására a saját forrás mellett pénzintézeti hitelt vehetnek igénybe. Gazdálkodó szervezetek (ipari és mezőgazdasági üzemek) önálló vízmű, vagy szennyvíz-elhelyezési létesítmény építése során saját forrásra és pénzintézeti hitelre támaszkodhatnak, s emellett pályázhatnak az egyes, a szaktárcák által kezelt célelőirányzatokból való támogatásra (pl. KAC, VICE), ha a várható eredmény megfelel a környezetvédelmi, vízgazdálkodási céloknak. Közműves vízellátás területén egyedi községi vízművek, kistérségi és regionális rendszerek országot lefedő létrejöttével napjainkra teljesen kialakult az ellátás miiszaki struktúrája, amely tulajdoni differenciáltságot is jelent. Az ellátás területi kiterjedése
