Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Simonffy Zoltán: A hazai vízigények és vízkészletek stratégiai szempontjai

454 Sitnonffy Zoltán tartozó utánpótlódással számoltak. A vízkivételek által okozott párolgás és alaphozam-esökkenésnek azonban lehetnek káros környezeti hatásai, tehát a tényleges hasznosítható felszín alatti vízkészlet az utánpótlódásnál a helytől függő mértékben, de általában kevesebb. Ezért az átlagosnál szárazabb évtized (1981—90) feltételezésével számoltunk, és a hasznosíthatóság mértékét a környezeti szempontok figyelembevételével állapítottuk meg a 113 részterületre. A felszíni vizek vízjárásának változékonyságát és az ezzel szorosan összefüggő biztonsági kérdéseket az előfordulási valószínűségek alapján kezelik. Alkalmazkodva a jelenlegi gyakorlathoz, az augusztusi kisvizek esetében a 80%-os előfordulási valószínűséget, az éves minimumok esetében pedig a 90%-os valószínűséget használtuk (Szalay 1998), de elemzéseink során megvizsgáltuk azt is, hogy az ettől eltérő biztonság milyen mértékű változást okoz. Az elemzéshez különböző forgatókönyveket dolgoztunk ki. Az utánpótlódást és ezzel a hasznosítható készleteket is alapvetően befolyásolják az éghajlati viszonyok. A tendenciaszerű változások a meteorológiai jellemzők várható értékeiben jelennek meg. Ajelenlegi viszonyok mellett a harminc év múlva várható hazai éghajlatváltozás hatását három éghajlati szcenárió alapján vettük figyelembe: - a globális éghajlatváltozás mértéke 0,3 °C, - 0,7 °C és - 0,7 °C, de az előzővel szemben a hazai meteorológiai viszonyok a globális változásra a várhatónál érzékenyebben reagálnak (Simonffy 1999b, Nováky 2000). Megvizsgáltuk a külföldi vízgyűjtőkön várható változások készletekre gyakorolt hatását is. A vízigények becslésekor a jelenlegi vízhasználatokból indultunk ki (Liebe 1998, Szalay 1998). A lakossági és közületi fogyasztás a '90-es években bekövetkezett számottevő csökkenés után már csak kismértékben fog változni. Az ipari fogyasztásról feltételeztük, hogy összességében változatlan marad, azonban a bányavízkivételek további csökkenése és a gazdaság erősödésétől függő és területileg differenciált mértékű növekedés (10-30%) egyaránt várható. A mezőgazdaság öntözési igényei az átmeneti helyzet és az EU-csatlakozás miatt rendkívül bizonytalanul becsülhetők, és ezért inkább az inverz kérdés tehető fel: a különböző forgatókönyvek és feltevések mellett mennyi víz marad erre a célra? 3. Vízigények és hasznosítható vízkészletek 3.1. A jelenlegi helyzet A vízhasználatok '90-es évekre kialakult szerkezetét és az igénybe vett készletek kihasználtságát az I. táblázatban foglaltuk össze. Bizonyos felszíni vízhasználatok esetében a vízkivétel mellett a visszavezetéseket is feltüntettük; ha a kettő helye gyakorlatilag azonos, a készlet kihasználtsága szempontjából csak a ténylegesen felhasznált készlet, vagyis a kettő különbsége számít. Egyéb esetekben az adott készletfajta