Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

426 Nováky Béla szerübb felépítésű empirikus—statisztikus modelleket. A stabilitás teljes értékűen nem vizsgálható, hiszen nincsenek a jelenlegitől eltérő, az új éghajlati állapotnak megfelelő észlelési adataink sem az éghajlati elemek, sem a lefolyás terén, így voltaképpen a modell teljes értékűen sem igazolható a jövőre. A modellezés korlátozott értékű részleges igazolása megtehető részben az időbeli analógia alapján: a múltból kiválaszthatók olyan rövidebb időszakok, amelyek éghajlati adottságai a jövőben várható változás mértékének megfelelően térnek el egymástól, és a két időszak éghajlati összehasonlításával párhuzamosan a lefolyás is összehasonlítható. Az empirikus-statisztikus modellek részleges verifikálásának másik lehetősége a választott empirikus—statisztikus modellel történt előrejelzések eredményének valamely fizikailag megalapozott, és ezért megbízhatóbbnak tekinthető modellel végzett vizsgálat eredményével való összehasonlítása. Az éghajlati hatásvizsgálatainkban mi is ezt az utat követtük. Az éghajlati hatásvizsgálatokban alkalmazott modellek: - Az éghajlatváltozásnak a lefolyás éven belüli menetére gyakorolt hatását a hazai operatív előrejelzési gyakorlatban használt napi időléptékű HOLV-TAPI (konceptuális) modell vizsgálta {Bálint—

Gauzer 1999). A modell figyelembe veszi a hóolvadásből eredő vízutánpótlást - erre utal a HOLV rövidítés, a lefolyást kiváltó csapadék lefolyó hányadát a megelőzően hullott csapadék (antecendent precipitation index, API) alapján becsli. Mivel a HOLV-TAPI-modell napi idősorokat állít elő, használatával a lefolyás tetszőleges karakterisztikus értéke (évi lefolyás és átlaga, rövidebb időszakok lefolyása és átlagai, tetőző vízhozamok stb.) előállítható. Az éghajlatváltozás lefolyásra gyakorolt hatásának vizsgálatában a HOLV-TAPI-modellel előbb előállítják a napi lefolyás szimulált idősorait a múlt választott időszakára a tényleges napi csapadék és hőmérsékleti idősoroknak megfelelően, majd a szimulációt megismétlik az éghajlati forgatókönyveknek megfelelően megváltoztatott éghajlati idősorokkal. Az új éghajlat napi csapadék és a hőmérséklet idősorainak előállítása során feltételezik, hogy adott hónapon belül a napi változások egyenletesek, és minden évben azonosan megegyeznek az átlagos évi változással. A HOLV-TAPI-modellel több vízgyűjtőre készült vizsgálat a múltban, így a Duna nagymarosi vízgyűjtőjére, a Sajó Felsőzsolca feletti vízgyűjtőjére, a jelen kutatás során pedig a Felső-Tisza tiszabecsi és a Zagyva jászteleki szelvényére. A négy vízgyűjtőre végzett éghajlati hatásvizsgálatban az éghajlati forgatókönyvek egymástól is, és ajelen stratégiában elemzésben felvett forgatókönyvtől is különböznek. Az eltérő forgatókönyvekből kiinduló és eltérő vízgyűjtőkre végzett hatásvizsgálatok eredményeit spekulatív meggondolásokkal, az egyes éghajlati forgatókönyvek és eredményeik között interpolálva teijesztettük ki a jelen elemzések céljait szolgáló forgatókönyvre; - A csapadékváltozás nyár végi-ősz eleji kisvízi időszak lefolyására gyakorolt hatásának becslésére néhány vízgyűjtőre (Duna nagymarosi, a Rába ragyogóhídi, a Tisza tiszabecsi, a Maros makói és a Zagyva jászteleki „vízgyűjtőire") a lineáris és nemlineáris regressziós összefüggések felhasználásával készült éghajlati hatásvizsgálat (Nováky 1999a) eredményei szolgáltak alapul. Ezek a vizsgálatok a múltbeli észlelések alapján regressziós kapcsolatot szerkesztettek