Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy László: A hazai vízgazdálkodás és stratégiai pillérei

A hazai vízgazdálkodás és stratégiai pillérei 397 7. ábra. A GNV elrendezése Fig. 7. Layout of Gabcikovo-Nagymaros barrage system Bild 7. Lageplan des geplanten Wasserkraftwersvstems Gabcikovo—Nagvmaros рис. 7. Схема гидроузлов Габчиково-Надьмарош A felső elem főbb részei a 200 millió m

3-es (56 km

2) dunakiliti tározó, a 25 km hosszú üzemvízcsatorna (5200 m

3 s"

1 kapacitás) és a gabcikovói turbinák. Az eredeti tervek szerint az elhagyott, Öreg-Duna a korábbi 2000 m

3 s"

1 középvizhozammal szemben 50 m

3 s

_

1 minimális hozamot kap, amelyik mintegy négyszeresére nő (mellékfolyók, szivárogtató csatornák és a Mosoni-Duna révén) amíg az üzemvízcsatorna újból találkozik a Dunával. Az erőmű csúcs üzemben működik 720 MW névleges kapacitással, oly módon, hogy a tározót a tényleges vízhozamtól függően, átlagosan naponta kétszer töltik fel és eresztik le. A nagymarosi erőmű (160 MW) az energiatermelésen túl a hajózási vízmélységet és időben eltolt üzemmódja révén a felső erőmű által előidézett vízszintingadozások csillapítását biztosította volna. Míg a két erömü gondolati „atyja" ismert, addig az összekapcsolását minden bizonnyal az akkor még lényegesen drágább nappali, csúcsenergia maximálása váltotta ki (és máig sem feltárt politikai és politikusi célok is szerepetjátszhattak). Rövid kronológia 1954: Közös kutatásokról és észlelésekről döntenek. 1977: Az államközi szerződés aláírása. 1978: Az építkezés megkezdése. 1982—1984: A megszülető zöld mozgalmak protestálnak a projekt ellen. A főbb kifogások