Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy László: A víz és a vízgazdálkodás

370 Somlyódy László Magyarország föld- és vízrajzi helyzetéből adódóan a kérdéskör alapvető fontosságú. Ennek felismerését jól tükrözik a trianoni békeszerződésig visszanyúló nagyszámú kétoldalú (esetenként többoldalú) határvízi kormányközi egyezmények. Ma az összes környező országgal rendelkezik Magyarország ilyennel. Ezek gyengeségeit markánsan mutatta meg az országot valaha is ért legnagyobb havária jellegű szenynyezés 2000 elején. A jövőt szem előtt tartva, több mint kívánatos, hogy a Dunára vonatkozó szófiai konvenció a Rajnához hasonlóan érdemi cselekvési programot eredményezzen és az EU leendő vízügyi politikájával együtt járuljon hozzá a határvízi egyezmények hatékonyabbá válásához. 4. Tudomány és döntéshozás a vízgazdálkodásban 4.1. Tudomány A tudomány rohamléptekkel fejlődik. A vízzel foglalkozó sajátos és szerteágazó területre itt csak néhány példát említünk. A szennyvíztisztításban a reaktortechnika és a biotechnológia teszi lehetővé, hogy „célzott" baktériumok és vegyszerek specifikus kémiai környezetben a korábban ismertnél sokkal hatékonyabban végezzék el feladatukat. Az alap a szennyvíz összetétele, és a lebontási és átalakulási folyamatok „mikroszintü" feltárása korszerű méréstechnikára alapozva. A folyamatok matematikai leírása elősegíti a különböző reaktorok működésének optimalizálását és az „okos" üzemirányítását. A méréstechnika fejlődése lehetővé teszi a pontosság növelését, a korábban elképzelhetetlennek tartott kis mennyiségek meghatározását, az idő és térbeli mintavételezés finomítását, a hidrológiában, hidraulikában, a vízkémiában, a limnológiában egyaránt (ugyan nem kis költségek árán). A távérzékelés és a térinformatikai rendszerek új lehetőségeket nyitnak a „mikroszintü" ismeretek „makroszkopikus" kiteijesztésére tavakra, térségekre és folyókra. A hardver és a szoftver fejlődése a számítógépes alkalmazások és az új módszerek sokaságát eredményezi, miközben valamely feladat megoldásához szükséges „munkaidő" nagymértékben csökken, az alkalmazói kör pedig tágul. A rendszerelemzés és döntéstámogatás módszerei lehetővé teszi nagy horderejű, összetett problémák stratégiai kezelését is. A legkülönbözőbb könyvek és folyóiratok, továbbá a globális információs rendszerek „berobbanása" segíti elő az ismeretek megszerzését és karbantartását. A tíz évvel ezelőtti tudományos újdonságok a ma korszerű gyakorlatát kell, hogy jelentsék. 4.2. Felismerés és cselekvés Mindezek ellenére a „tudomány" marginális szerepet játszik a víz és a környezet területén jelentkező problémák megelőzésében. Altalánosíthatónak tűnik az USA National Council (RNC 1991) azon megállapítása, hogy „a tudomány inkább követte, mintsem vezette az alkalmazásokat". A kiváló limnológus, Wetzel (1992) megfogalmazásában „a problémákat sokkal inkább befogadtuk és kezeltük, mint megelőztük".