Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy László: A víz és a vízgazdálkodás

360 Somlyódy László újuló felszín alatti vizekbe szivárog, vagy közvetlenül a felszíni vizekbe fut. A folyók a tengerekbe és óceánokba szállítják a kioldott anyagokat és a sodrás felragadta részecskéket. A tengerekben kicsapódó és kiülepedő anyag emberi szempontból irreverzíbilisen „elvész". A sok, térben és időben változó (gyors) kicsi körforgás az oka, hogy a vízzel kapcsolatos gondok földrészenként, térségenként, évenként és évszakonként változó módon jelentkeznek (.Magyarország összes felszíni és felszín alatti vízkészlete 120 km

3, illetve 3000 km

3 körüli, a vízfogyasztás napjainkban az előbbinek mintegy 5%-a). A vízzel „gazdálkodni" kell. a túl sok víz (árvíz és belvíz), a túl kevés víz (aszály) és a területi elosztás kérdései jelentik a főbb gondokat. A teljes vízkészlet kicsiny hányada, csupán 0,6%-a, (Papp-Kümmel 1992) (a sarkvidéki jég és a gleccserek nélküli) elvileg hasznosítható édesvíz (folyók, tavak és felszín alatti vizek). A globális vízigény ennek nem több mint két ezreléke (Gleick 1993, Kulshrehtha 1993, Hoekstra 1998). A gondot a roppant egyenlőtlen elosztás és az a tény jelenti, hogy a készletnek elvileg csak a megújuló hányada hasznosítható. Az élet kialakulása óta a viz által szállított anyagok mennyisége csak kisebb mértékben függ attól, hogy a víz mit tud kioldani és magával sodorni. Ennél fontosabb tényező a szárazföldi és vízi élővilág anyagcseréje. A ma társadalma közvetlenül vagy közvetve olyan mennyiségű szennyező anyagot juttat a vizekbe, hogy azt sem a kémiai folyamatok, sem az élővilág nem képes feldolgozni. A vízminőségi bajok szinte mindenütt robbanásszerűen jelentkeznek, sokfelé a kezelés esélye nélkül. Néhány évtized alatt nagyságrenddel nőtt a szárazföldről a vizek felé irányuló irreverzíbilis anyagáramlás. A civilizációs anyagforgalom hihetetlen nyitottsága talán a legnyilvánvalóbb jele annak, hogy fejlődési pályánk nem fenntartható. 1.2. Szennyezési problémák A vízi élővilág roppant változatos: az édesvizekben több tízezer állat- és növényfaj található. Ezek közül a tápláléklánc alján található legkisebbek, a baktériumok, algák stb. csupán néhány mikron nagyságúak. Az alga lehet néhány 100 mikron nagyságú is. Mérettartományuk tehát 2 nagyságrendet, térfogatuk 4—5 nagyságrendet ölel fel, azaz a méretkülönbség nagyobb, mint az egér és az elefánt között. Az oly sok bajt okozó vírusok nem élőlények, néhány 10 Angstrom nagyságúak, ezért olyan nehéz felfedezni őket. A vízi tápláléklánc legnagyobbjai, az édesvízi halak néhány méteresek is lehetnek. A biológiai produkció során az anyag a termelés és a lebontás révén állandó körforgásban van, miközben a befogadott Nap sugárzó energiája felhasználódik. A körforgás során az anyag - legyen az szerves vagy szervetlen, táplálék vagy szennyező — térben is áthelyeződik és kölcsönhatásba léphet az üledékkel és a légkörrel. Az időben és térben változó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok sokasága a legkülönbözőbb léptékeken befolyásolja a „vízminőség" alakulását és az anyagok biogeokémiai körforgását. A lejátszódó reakciók alapvetően függenek attól, hogy mekkora a víz tartózkodási ideje (ennek definíciója távolról sem egységes). Ahogyan említettük, a víz tar-