Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: Árvízi hurokgörbék közelítő számítása

242 R

àtky István 3. ábra. Az árhullám előrehaladásának és ellapulásának hatása a hurokgörhére Figure 3. Effect ofprogression and flattening of the hydrograph on the hysteresis cur\'e Bild 3. Auswirkung der Fortbewegung und der Verflachung der Hochwasserwelle auf die Hysteresissch leife рис. 3. Влияние прохождения и распластывания паводочной волны на паводочную петлю 3.3. Az áradás intenzitásának hatása a hurokgörbére Az áradás hevessége, intenzitása döntő mértékben befolyásolja a hurokgörbe alakját, annak öblösségát. Az 4. ábrán az x=400 fkm szelvényben (So=0,2 m/km) bemutatjuk azokat az eseteket, amikor az áradás intenzitása 7,0, 3,5 vagy 2,3 md1- (A teljes áradási idő a felső határfeltételi szelvényben 1, 2 vagy 3 nap. Az ábrán csak az árhullám felső része látható.) A 4. ábra alapján az intenzitás növekedése növeli a hurokgörbe öblösségét, és csökkenti а #

ma

x és Qmax értékeket. A legfelső 500 fkm-es szelvényben 0,10 m/h-ról 0,21 m/h-ra növelve az intenzitást ez 450 fkm-nél -0,15 m-rel 400 ~ 0,20 m-rel 300 ~ 0,40 m-rel csökkenti a tetőző vízszintet (BME 1999). Tehát minél távolabb vagyunk a felső határfeltételtől, annál nagyobb mértékű az intenzitás növekedésének Я

та

х- és Q

ma

x~ csökkentő hatása. A 4. ábrán feltüntettük a vízállások időbeni változását, H(t)-t is. Figyelemre méltó, hogy mindhárom intenzitásnál a felső szelvénybeli (500 fkm) Q tetőzése után azonos idővel, 12 órával később tetőzik 100 km-rel lejjebb a vízszint. Es mind ez úgy