Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Nagy László: Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására

230 Nagy László vagyis más módon Pf=p[(R-Q)<0] (3) A matematikai statisztika fejlődésével a hetvenes évek elejére kialakultak a valószínűség számítási elveken alapuló méretezési eljárások alapjai. A módszer figyelembe veszi, hogy a talajjellemzők nem adhatók meg csak egy konkrét értékkel (statisztikai paraméterek), így a gát állékonysága is valószínűségi változó, amit a törési valószínűséggel jellemzünk. Bármilyen szintű árvízvédelmi kiépítettség mellett a tönkremenetelnek van valószínűsége, csak esetleg ez a valószínűség már elhanyagolható mértékű. A gyakorlati értékelések a bekövetkezés valószínűségére egyszerű 4 fokozatú skálát javasolt alkalmazni Сох (1992). A káros események gyakorisága az éves előfordulások 10 hatványai szerinti sort alkotnak, ahol — gyakori az esemény, amely évente legfeljebb 1, — véletlen, amelynél 10 évente legfeljebb 1, — ritka, amikor 100 évente legfeljebb 1 és — nem valószínű az esemény, amely 1000 évente legfeljebb egy alkalommal fordul elő (

Сох 1992). 5. Összefoglalás A biztonság megfogalmazásával kapcsolatos ideológiák a kockázati számításokon alapuló rendszer-fejlesztés irányába fejlődnek, így alakul ki az azonos kockázati szintek figyelembevétele az árvízvédelmi gátaknál (Nagy 2000). A kockázat-számításon alapuló vizsgálatoknál nemcsak a műszaki biztonságot lehet figyelembe venni, hanem a védett (gazdasági) értékben keletkező károkat is (így a környezeti károkat is). A tönkremeneteli valószínűség-számítások elengedhetetlenül fontosak a kockázat- számításhoz. Bár vannak olyan területek, ahol a tönkremeneteli valószínűség nehezen számszerűsíthető, azonban a számszerűsítés szükséges, hogy a kockázat-számításnál megfogalmazott társadalmi gazdasági igényeknek a biztonság politikai oldalról a vízügy megfeleljen (Nagy 1999). A kockázatszámításban a veszély és veszélyeztetettség meghatározása, az események bekövetkezési valószínűségének becslése, a negatív események láncolata, a bekövetkezés kiterjedése, az esemény következtében érintettek és sérülök meghatározása, a keletkezett károk felmérése, a biztonság elfogadhatóságának értékelése a feladat (Nagy 1999). A tönkremeneteli valószínűség meghatározott értéke széles határok között változhat, pontossága megfelelő műszaki alapadatokkal növelhető, így kellő mennyiségű és minőségű alapadat alapján kielégítő pontosságú eredményeket kapunk. Jelenleg a legjobb elérhető technika a rendelkezésre álló altalaj állékonysági számítások alapján meghatározni az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségét. A többi módszerben sok a szubjektív elem, így pontossága is korlátozott. Magyarországon az árvízvédelmi gátak tönkremenetele (szakadása) szerencsére manapság már ritkán előforduló esemény. Az ilyen ritkán előforduló események vizs-