Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Nagy László: Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására

Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására 223 /. táblázat Az árvédelmi gátak tönkremenetelének okai Kiváltó ok Árvízvédelmi töltések Nagy gátak Kiváltó ok szakadása Magyarországon károsodása Lengyel­országban károsodása szaka­dása károso­dása Kiváltó ok Nagy 1993 Nagy 1996 károsodása Lengyel­országban Észak­Amerikában Middlebrook 1953 világszerte (1COLD 1984) Kiváltó ok évi felmérés alapján károsodása Lengyel­országban Észak­Amerikában Middlebrook 1953 világszerte (1COLD 1984) Kiváltó ok (83 eset) (140 eset) (248 eset) (206 eset) (432 eset) Kiváltó ok % Meghágás 61 57 32 30 * * Altalaj 14 16 25 16 ­— Töltéstest 10 6 25 23 27 25 Műtárgy 3 1 — 3 11 3 Elhabolás — 2 — — ­9 Átvágás — 3 ­— 9 — Rézsűcsúszás — ­3 7 5 9 Hibás építés — ­7 — 13 4 Süllyedés — — — 4 28 8 Belső erózió — — 8 17 7 13 Egyéb 12 15 ­29 " Mcghágás nélküli adatokat vizsgáltak. - 3 db elhabolás, - 2 db műtárgy melletti káros szivárgás és - 4 esetben a szakadás mechanizmusa azonosított, azonban egyik fenti esethez sem sorolható (pl. kívülről szakította be a víz a gátat, vagy másik gátszakadás indukálta a szakadást), - 17 esetben nem lehetett teljes pontossággal a károsodás mechanizmusát meg­állapítani. A szakadások számát tekintve három esetben ugyan az a szakadás kétszer is szerepel, mert mechanizmusára két magyarázatot is adtak. (Például az 1956-os árvíznél a Sió jobb part 12+954 tkm szelvényben bekövetkezett gátszakadásra „töltés átázás és régi műtárgy helye" volt a meghatározás.) Az árvízvédelmi töltések tönkremenetelével kapcsolatos legfontosabb megálla­pítások (Nagy 1996): - meghágásból eredő tönkremenetelek száma csökkenő részarányt és csökkenő tendenciát mutat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom