Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Koris K.-Winter J.: Az 1999. évi nyári rendkívüli árvizek a Mátra és a Bükk déli vízgyűjtőin

Az 1999. évi nyári rendkívüli ái-vizek a Máira és a Bükk déli vízgyűjtőin 207 a Hór-patak felső harmadában meghaladta a 80 mm-t (1% alatt). Augusztus 14-én ill. 16-án a Laskó és az Eger-patak felső részén lehullott csapadék elérte, ill. túllépte a 60-80 mm-t (1% alatt). Megállapíthatjuk tehát, hogy a vizsgált területen (elsősorban júliusban) a nagy csapadékok többsége nem pontszerűen jelentkezett, hanem több állomáson egyszerre, viszonylag nagy területi kiterjedéssel. így egy-egy patak vízgyűjtőjének nagy részén, sőt több patakon egyidejűleg is jelentkezhetett árvíz. A rendkívüli csapadékok nagy területi kiterjedésűek és hosszú időtartamúak, illetve ismétlődöek voltak. 2. Az árhullámok vizsgálata Elsődleges feladatunknak a levonult árhullámok maximális tetőző értékeinek meghatározását tekintettük. A maximális árvízhozamokat hidrológiai és hidraulikai módszerekkel egyaránt kiszámítottuk, s az eredményeket összevetettük. A hidrológiai eljárásunk a hazai vízgyűjtőkre kidolgozott koaxiális módszer {Juhász—Kőris 1974) volt. Ez csapadékadatokból indul ki, s az árhullám jellemzőit lehet segítségével meghatározni. A hidraulikai eljárás az árvízi rögzítésekre, s alapvető mederjellemzök ismeretére épít. Feltételezi a tetőző vízhozam esetén fennálló kvázi-permanens hidraulikai mozgásállapotot, ami szelvényközépsebesség Chézy-formulával történő számítását lehetővé teszi (Kontur-Koris-Winter 1993). 2.1. A Laskó-patak árhullámának számítása A számításokat először az egerszalóki tározószelvényre végezzük el, hidrológiai úton. Kiindulási adatok: A vízgyűjtő terület nagysága /4=88 km

2 Az erdőterület nagysága ^erdö

=50 km

2 A fövölgy átlagos esése /áti=4,5%o Az adatokból megállapítható, hogy az árhullámjellemzök számítására az ,4=40120 km

2 vízgyűjtő kategóriára kidolgozott, úgynevezett általános összefüggések használhatók. A nagyfokú hasonlóság miatt a Tárkány-patak felnémeti szelvényére kidolgozott összefüggést is figyelembe vesszük (111. táblázat)'. A lehullott csapadékkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy rendkívüli mennyiségű és az egész vízgyűjtőn viszonylag egyenletes, de a súlypont Egerbakta, azaz a vízgyűjtő középpontja. A helyi szakaszmérnökség tájékoztatása szerint két csapadékesemény következményeként két árhullám vonult le, melyek közül az első volt a nagyobb (Hegedűs S. szíves szóbeli közlése). Sajnos az árvízrögzítések nem tették lehetővé a két árhullám szétválasztását, ezért az árvizet egyetlen csapadéktól származó egy árhullámként vettük figyelembe.Eszerint az árhullámot kiváltó csapadék: P= 117,7 mm-es, időtartama: tp=2 napos.