Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben
Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felsö-tisza vízgyűjtőben 189 IX. táblázat Erdők a Felső-Tisza vízgyűjtőjén 1896-ban (Bedő 1896 nyomán) A részvízgyüjtö Erdő sorszáma megnevezése területe Erdő sorszáma megnevezése km 2 km2 % 1 Tisza—'Trebusafejérpatak (Gyelovoje) 1 247 926 76 2 Visó 1 707 984 58 3 Kaszó 184 113 61 4 Sopurka 478 314 66 5 Iza 1 494 447 30 6 Apsa (Bocskóval) 332 177 53 7 Tarac (Szaploncával) 1 553 1040 67 8 Talabor 837 484 58 9 Szeklence + Husztica 448 153 34 10 Nagyág 1 238 575 46 11 Batár 571 126 22 12 Borzsa 1 529 695 45 13 Túr 1 728 470 27 14 Tisza—Tivadar 13 129 6391 49 tesz ki (11. ábra). Ez a Tisza Tivadar feletti vízgyűjtőjének 54%-a. Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlítás eredményei a kárpátaljai részvízgyüjtök, valamint a Túr esetében kisebb hibákat tartalmazhatnak, mivel a község és vízgyüjtöhatárok nehezen voltak összevethetők a jelenlegi erdőgazdasági egységekkel. Az összehasonlító vizsgálatok részvízgyűjtönkénti eredményei (X. táblázat): - Egy vízgyűjtő - a Sopurka menti Kabola-Polyána -kivételével az elmúlt több mint száz évben az erdő mindenütt csökkent. Mértéke 4 és 21% között váltakozik, átlagos értéke a vizsgált 7147 km 2 területen 11%. - Legnagyobb mértékű csökkenés a Fekete- Tisza, Nag}>ág és a Borzsa vízgyűjtők magasabban fekvő részein következtek be. 10%-os a Tarac Királymező feletti részterület és a Túr-vízgyűjtő erdeinek csökkenése. Viszonylag kisebb mértékben esett vissza az erdő a romániai Iza és a Visó vízgyűjtőjén; - Az erdőterületek 3790 km 2-ről 3090 km 2-re csök kentek. 1998-ban tehát 19%kal kevesebb erdő terület fedte a részvízgyüjtőket, mint 1896-ban. Az összehasonlító vizsgálatok — adathiány miatt — nem terjedtek ki a minőségi változások meghatározására. Néhány megállapítás az elmúlt évtizedek erdőgazdálkodási adatai alapján azonban megtehető:
