Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Nagy László: Az árvízvédelmi gátak geotechnikai problémái

Az árvíz\'édelemi gátak geotechnikai problémái 125 Az újabb vizsgálatok célja a földmű kereszt irányú makro-szerkezetének jobb megismerése, tomográf mérések végzése. A tomográfos vizsgálatok eredményeként ki kell emelni, hogy olyan károsodáshoz vezető jelenségeket (diszperzitás, töltés repedés) sikerült feltárni, melyeket korábban más módszerekkel nem lehetett a helyszínen azonosítani. Túlléptünk tehát azon, hogy bizonyos jelenségek várható helye nem mutatható ki előre csak akkor, amikor az a jelenség már bekövetkezett. Kiszáradt agyag töltés geoelektromos keresztmetszete látható a 2. ábrán. Az agyagra jellemző alacsony elektromos ellenállástól eltérő sötét rész jól mutatja, hogy a töltés középső-felső része ki van száradva, repedések valószínűsíthetők. A tomográfos kísérleti vizsgálatok alapján a következő megállapítások tehetők: - Geoelektromos méréssel a diszperz talajok kimutathatóak. - A topografikus korrekció fejlesztésével a mérések a valósághoz jobban illeszkedő keresztmetszeti eredményt szolgáltatnak. - Keresztszelvény vizsgálatoknál az optimális elektróda kiosztás 0,5-1,0 m közötti. - Töltésrepedés vizsgálatnál, bár a repedés hálózatot kimutatni nem lehet a sós víz feltöltéses vizsgálatokkal, a repedések tartománya és kiterjedése egyértelműen azonosítható (Nagy 1997). A tomográf vizsgálat új technológiával való kiegészítése az eltemetett elektródák alkalmazása. így mérés pontosabbá válik, a felbontóképesség javul. Négy töltéskeresztmetszetben végeztek eltemetett elektródás mérést lyuk—felszín módszerrel. A vizsgálatokhoz minden esetben elkészültek a „hagyományos" tomográf felvételek és a méréseket kalibráló fúrások. A „hagyományos" és eltemetett elektródás méréseket összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy a „hagyományos" mérés és feldolgozás információ dúsabb (részletesebb) jobban kidolgozott. Az eltemetett elektródás mérés a várakozással ellentétben nem segített megoldani a töltés méréstechnikailag kedvezőtlen magasság/szélesség arányának redukcióját. Az eredmények azt mutatják, hogy az eltemetett elektróda körüli talaj igen nagy befolyással van a különböző elektródákon mért eredményre. Vagyis a sülylyesztett (vagy eltemetett) elektróda függélyéröl kapunk pontos képet, a mérés a süllyesztett elektróda körüli talaj elektromos vezetőképességére érzékeny. Ez valószínűleg az eltemetett elektróda körül kialakuló áramtér formájával magyarázható (Nagy \ 994a). Az elektromos tomográf vizsgálatok alkalmazása a magyarországi árvízvédelmi gátaknál véleményünk szerint a fejlett világot tekintve is élenjáró. További feladatok: az észlelt árvízi jelenségek azonosítása, az árvízvédelmi gátak hibáinál alapozó mérések, az árvízvédelmi gátakban kialakult szivárgások azonosítása. Szeizmikus tomográf vizsgálatnál a magasság/szélesség arány problémáival számolni kevésbé kell, süllyesztett geofonok vagy hullámforrások alkalmazása javasolható. 2.1.2. Szivárgási tényező helyszíni meghatározása. A szivárgási tényező in-situ meghatározására hazánkban több módszert is bevezettek, sor került ezek gyakorlati összehasonlítására, alkalmazhatóságának meghatározására (Nag}' 1992).