Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Hajós B.-Poroszlai J-né: A vízgazdálkodás időszerű feladatai

A vízgazdálkodás időszerű feladatai 11 E fejlesztés különböző fázisait megalapozó döntések a mindenkori prioritásokat tükrözték: kezdetben a mezőgazdaság, a hajózás és az árvízvédelem, újabban inkább a környezet- és természetvédelem és táj fejlesztés, ill. az ökológia igényeit. A vízhasználat fokozódó intenzitása s egyidejűleg a javak árvizektől való védelme különböző politikai döntéseket igényel, amelyeknek a jövőben a várható éghajlatváltozással és a felszín alatti vízkészletek csökkenésével is számolniuk kell. Kezelnünk kell azt a helyzetet, hogy az árvízi elöntésnek kitett területeken kockáztatott vagyonérték több mint 5000 milliárd Ft. A politikai változás, a gazdasági átmenet és az EU-csatlakozás, a vízgazdálkodás és a gazdaság kapcsolatának számos, gyökeresen új problémáját vetette, illetve veti fel, amelyek megoldása ma már láthatóan csak lassan, a gazdaság fejlődésének egészével együtt képzelhető el. A vízgazdálkodásnak jelenleg az EU által támasztott követelmény-rendszenek történő megfelelésen kívül az alábbi problémákat is kezelnie kell: - Felszíni vizeink 96%-a külföldről érkezik. - Ivóvizeink mintegy 90%-a felszín alatti eredetű. - Megindult a vízbázisvédelmi és szennyvíz kerettervezési program, amelyben prioritása van a közműolló zárásának, ezen belül a fokozottan sérülékeny ivóvízbázisú térségek fejlesztésének. - Az aszálykárok elsősorban a mezőgazdaságnak okoznak visszatérően károkat. - Állóvizeink, eutrofizálódás súlyos terheit mutatják. - A védekezési tudat nem alakult ki: a vízkár-elhárítási feladatok ellátása ma is jórészt az államot terheli. - A föld- és területhasználatok szabályozásánál nem jutnak érvényre a vízkár-elhárítás gazdaságossági szempontjai. - A folyószabályozás újabb igényként jelentkezik a felszíni és a felszín alatti vízkivételek megfelelő feltételeinek biztosítása, az üzemelő és a távlati parti szűrésű vízbázisok védelme, a mellék- és holtágak vízellátása, revitalizációja, a tározás és a természetes vízjárás újra-előállítása, a biodiverzitás feltételeinek megteremtése, a hullámtér természetvédelmi területként történő hasznosítása. - A társadalom vízigényének növekedése lelassult, esetenként megállt, illetve átmenetileg csökkent. - A szolgáltatás jelentős feszültségforrása vízmű vállalati tulajdonviszonyok, érdekeltségi elvek és gazdálkodási felelősség szerinti átalakításának elmaradása. - A vízgazdálkodás minden területén folyamatosan erősödően jelen van az ökológiai érdekek érvényesítésének szándéka. - Az állam a kizárólagos állami tulajdonosi körbe utalt müvekkel kapcsolatos feladatoknak - forrás hiányában — nem mindig tud eleget tenni. - A társadalom az államtól váija el a vízgazdálkodási feladatok elvégzését. - A felhasználók által fizetett járulékok és díjak, nem nyújtanak fedezetet a készletek megóvásával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátására. - A vízrendezéssel és az öntözéssel kapcsolatos igények és áldozatvállalások nem növekedtek, a tulajdonosok kárérzékenysége azonban fokozódott.