Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Magyarics András-Pomogyi Piroska-Pék Tibor: A Kis-Balaton védőrendszer kialakítása, működésének eredményei

A Kis-Balaton védőrendszerének kialakítása, működésének eredményei 623 hetö elő — az I. ütemnél kedvező tapasztalatokat nyújtó — algás rendszer, és a várhatóan természetesen létrejövő mozaikos ökoszisztéma kialakulása. - a költséges és vízminőségi kockázatot rejtő külső megkerülés helyett lényegesen olcsóbb, ún. belső rövidrezárást kell biztosítani a II. ütemnél. így elérhető, hogy a KBVR II. ütem és ezáltal a Keszthelyi-öböl tápanyagterhelésében ma meghatározó szerepet játszó Egyesített-övcsatorna vize a rendszerbe olyan helyen legyen bevezetve, aminek révén az elvárt tápanyagcsökkenés bekövetkezik. A megoldás a döntés-előkészítő javaslatok közül a legkisebb többletköltséggel járt volna, azonban ez a többlet sokszorosan több volt, mint amit az ország teherbíró képességét figyelembe véve reálisan vállalni lehetne. Ezért a munkacsoport elfogadott változatának elemzését követően elkészült egy reálisan végrehajtható, a teljes megvalósítást, befejezést a legrövidebb időn belül lehetővé tevő javaslat, amely a munkacsoport által megfogalmazott alapelveket figyelembe véve, annak elemeit beépítve, felhasználva, elsősorban a vízkormányzás, üzemelés oldaláról biztosítja az Ingói-Berek leválasztását, a természetvédelmi prioritást, a nem állandó vízszintet úgy, hogy az eredeti célok továbbra se csorbuljanak. A javaslat szerinti módosítás többletköltsége is a költségvetésben kezelhető mértékű lett. A megoldás lényege, hogy az Ingói-Berek természetvédelmi prioritású területként üzemelne, leválasztás helyett vízkormányzási, vízelosztási módszerekkel úgy, hogy az I. ütemből érkező vizek jelentős része nem a berken keresztül, hanem közvetlenül D-i irányba kerülne elvezetésre, az ökológiai szempontú vízkormányzást lehetővé tevő műtárgyakkal, létesítményekkel. Ez esetben a természetes terepalakulatok által kialakított határok szerint a teljes 51 km

2-ből kb. 16 km

2 képezné a természetvédelmi prioritású területet. így a tudományos-szakmai munkacsoport által megfogalmazott javaslatok alapvetően teljesülnek és a megoldás egyben lehetőséget biztosít arra, hogy a későbbiekben egy esetleges továbbfejlesztés során az elképzelés teljes egészében kiépíthető legyen. 4. Kutatási eredmények 4.1. A KBVR létesítését megelőző legfontosabb kutatási eredmények A KBVR létesítését, ill. tervezését megelőzően számos —közel 30 —ún. „megalapozó" tanulmány készült. A vizsgálatok a hidrológiai-, hidraulikai-, kémiai-, biológiai folyamatok modellezésén és elemzésén kívül kiterjedtek a várható mező- és erdőgazdasági, közlekedési és energiaellátási kihatásokra, az esetleges halászati hasznosítás lehetőségeinek vizsgálatára (Pomogyi szerk. 1991). A KBVR kialakítását, beüzemelését, a változások irányát alapvetően meghatározták —, ill. a II. ütem további sorsát illetően, meghatározzák - az olyan alapvető ökológiai feltételek, mint amilyen az eredeti talajtípus, továbbá az elárasztás előtti makrovegetáció szerkezete. A kettő természetesen szorosan összefügg, mint ahogyan az elárasztást közvetlenül megelőző jellemzőiket nem lehet elvonatkoztatni a térség hidrogeográfiai, természetföldrajzi, geológiai múltjától sem. Fenti megállapítást ma már számos tudományosan