Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Konecsny Károly: Az Erdélyi-fennsík és a hozzátartozó hegyvidék vízháztartása

96 Konecsny Károly A csapadék területi eloszlását vizsgálva a legcsapadékosabb térségek: a Fogarasi-havasok északi lejtőjének magasabb régiói, ahol kisebb kiteijedésű léjtőkön 1600—2000 mm feletti közepes évi csapadék is lehetséges, az Erdélyi-szigethegység az Aranyos felső folyásának vidékén, a Radnai-havasok déli lejtői (1400-1600 mm), a Cindrel északi, a Kelemen- és a Görgényi-havasok nyugati lejtői (1200-1400 mm). Ezzel ellentétben viszont, a Csíki- és Gyergyói-havasokban az évi közepes csapadékösszeg nem haladja meg a 700800 mm-t. A hegyvidéken 600 mm alatti évi átlagos csapadék csak a csíki, gyergyói és brassói hegyközi medencék mélyebb részein jellemző. Az Erdélyi-medencében a mérések alapján a közepes csapadékösszeg 500—750 mm között, a javított 570-800 mm között változik. Itt a csapadékban legszegényebb terület egy észak-dél irányú széles sáv mentén található, a Szamos-hátság keleti, a Mezőség délnyugati, valamint az Aranyos Marosba torkollásától kezdve Enyed, Gyulafehérvár, Szászsebes vonalában egészen az Algyógy-patak Marosba folyásáig. Az évi maximális értékek mintegy 50%-kal haladják meg a sokévi átlagot. A legaszályosabb években az évi csapadékösszegek 50-60%-kal maradnak el a sokévi átlagtól. A hosszú idősorral rendelkező csapadékmérő állomások adatai alapján megállapítható, hogy az évi csapadék trendje csökkenő, ami megegyezik Közép-Európa más térségeiben végzett vizsgálatok eredményével (Koflanovits 1977, Domokos 1995, Nováky 1995, Mika et al. 1995, Antal 1997). Az évi csapadékösszegek változékonyságát jellemző variációs tényező (C

v) 0,18-0,20 kölött van. A 130-140 év hosszú időszak esetében azonban ezek az értékek nagyobbak, 0,32-0,62 között vannak. 2.2. A lefolyás A lefolyás meghatározásához a napi vízhozamadatokat használtuk fel. A lefolyás elemzése 158 vízmérceállomás 1950-89 közötti időszak adatára épült (V. táblázat). Egy állomáshoz átlagosan 287 km

2 kiterjedésű terület tartozik. A lefolyás számításánál figyelembe vett időszak kiválasztásánál szempontként szerepeltek olyan tényezők, mint: az idősorok létrehozásának körülményei, a terület és a magassági régiók minél jobb lefedése közvetlenül meghatározott értékekkel. A vizsgálatokV. táblázat A vízmérceállomások eloszlása Folyó Vízgyűjtőterület Vízmérceállomások Folyó Vízgyűjtőterület száma 350-700 701-1200 1201-1900 Folyó Vízgyűjtőterület száma között Folyó km

2 % db % db Szamos 11 752 25,9 45 28,5 22 18 5 Maros 20 155 44,3 71 44,9 34 32 5 Olt 13 533 29,8 42 26,6 5 29 8 Összesen 45 440 100,0 158 100,0 61 79 18