Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
1. füzet - Horváth L.-Tevanné Bartalis É.: A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán
74 Horváth L.—Tevann è Bartalis E. nem változik, ugyanakkor a kalcium mennyiségében 4,1%-os csökkenés mutatkozik, a nátrium-, a kálium- és a klorid-ionok töménysége pedig 11,3—17,0%-kal gyarapodik. E változások a Rajka-Szob közötti szakaszon a fajlagos elektromos vezetőképesség 43,75-46,8 m S m1 közötti mértékadó értékváltozásában összességében 7,0%-os növekedést eredményez (IV. táblázat). Az országos törzshálózati vízminőségi adatbázisból képzett negyedéves átlagértékek összehasonlítása a Duna rajkai és szobi szelvényében azt mutatja, hogy a kalcium-ion a komáromi szelvényben még egyenletesen mérsékelten csökkenő, követve a Rajkánál kimutatott változás irányát, ugyanakkor a szobi szelvény sodorvonalában a csökkenés az utolsó 3 évben megállt (2. ábra). Ellentétes irányú a folyó pH értékének változása az egész vizsgált Dw/ja-szakaszon (11. ábra), szembetűnő a 20 éves időszak alatt kimutatható határozottan növekvő lúgosodás. Ez a jelenség a folyóvíz puffer kapacitásának lassú megváltozására utal. 3.3. Oxigénháztartás jellemzők A szervesanyag szennyezettség 17,0-18,2%-os növekedése a szakaszon számottevően nem csökkenti (-3,9%) a víz oxigénellátottságát, ami a folyó öntisztuló képességének erősségére utal. A p változás: 6,93—8,19 g m~ 3, és az oxigén telítettség változása: 75,96-72,92% közötti'. Az oldott oxigén tartalom és oxigéntelítettség % értékek hosszú idejű elemzése Komáromnál is mérsékelten romló trendet mutat a rajkai szelvényhez hasonlóan (KTM 1998), míg Szobnál emelkedésekkel, csökkenésekkel jellemezhető irányváltások mutathatók ki, majd 1989. évtől a mindkét paraméter esetében pozitív irányú a változás. A Dk i P és a D|< к negyedéves átlag értékek idősor elemzése szerint a szervesanyag szennyezettség változásának iránya a komáromi, a dunaalmási és a szobi szelvényben (5. és 6. ábra) jelentősen eltér egymástól. Dunaalmásig a szennyezettség változása 1990. évig a rajkai szelvényre jellemző töréseket, ugrásokat mutat. Viszont az 1990. évtől a könnyen bontható szervesanyag tartalomra utaló Dk, p mérsékelt csökkenését a nehezen bontható D^-vel mért szervesanyagok mennyiségi változása nem követte. Szobnál az első 10 éves időintervallumban a Dk p (5. ábra), ill. a D^k (6. ábra) változása közel stagnáló jellegű, 1986. év második felétől 1990-ig erősen csökkenő majd pozitív irányú ugrást követően napjainkig mérsékelten csökkenő. 3.4. Trofitás jellemzők A szervesanyagok bomlástermékeiből származó ammónium-ion 20 éves mértékadó töménység értéke több mint 15%-kal, a szakasz szervesanyag szennyezettségével arányosan emelkedik, míg a víz nitrátosodása a szakasz végéig kisebb mértékű (10,2%) és az ortofoszfát-ion P90% értékének térbeni csökkenése meghaladja a 20%ot Rajka és Szob között (8. ábra).
