Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
4. füzet - Ivicsics Lajos: Árvizek Szlovákiában 1998-ban és 1999-ben
Árvizek Szlovákiában 1998-ban és 1999-ben 677 A Tisza árhullámát legnagyobb mértékben az október 25. és november 4. között az ukrán és a román területre hullott, 341 mm mennyiségű csapadék okozta. Ebben az időszakban két árhullám vonult le a Tiszának ezen a szakaszán. Az első a nagytárkányi szakaszon (Vel'ké Trakany) 1998. XI. 3-án 6,32 m-rel tetőzött, a második tetőzése 1998. XI. 8-án, 7,84 m volt, hasonlóan az 1970. évi árvízhez, amikor a tetőzési magasság 7,85 m volt (2. ábra). A nagytárkányi szelvényben az addig mért legmagasabb vízszín (#max, LNV) 8,58 m volt. Az árhullám kezdetén feltételezték, hogy a tetőzés megközelíti a # ma x értékét. Ez azonban nem következett be, mivel mind a felsőbb, mind pedig lejjebb levő, magyar szakaszon a Tisza kilépett a medréből és ennek következtében csökkent az árhullám magassága. 2. Árvizek Szlovákiában 1999-ben 2.1. Az 1999. évi tavaszi árvizek 2.1.1. A hidrológiai helyzet. Az 1999. évi tavaszi szlovákiai árvizeknek két fő oka volt: egész Szlovákiát hó borította és a tavaszi gyors felmelegedéssel egyidőben a vízfolyások vízgyűjtőterületére sok eső hullott, továbbá a medrek egy részének vízvezetőképességét a bennük felhalmozódott jég számottevően csökkentette (Hajtásová— Kostálová 1999). Február közepén a hóban levő vízmenyiség a Hernád óruzsini (Ruzin) tározója feletti vízgyűjtőterületén 220 millió m 3 (mintegy 130 mm vízborításnak megfelelő), a Vág (Váh) vízgyűjtőjén a ricsói (Hricov) tározó feletti szakaszon 362 millió m 3 (130 mm), a Labore Vihorlát feletti vízgyűjtőjén 190 millió m 3 (120 mm) volt. Szlovákia többi területén is a hó vízegyenértéke a már említett területeken kívüli részeken 20 mm és 90 mm között változott. Az Ung ukrán területen levő vízgyűjtőjét borító hó vízegyenértéke mintegy 200 mm, a Latorca vízgyűjtőjét pedig kb. 100 mm-nek megfelelő víztartalmú hó fedte. A Duna bajorországi vízgyűjtőjén 5,04,1 m, osztrák vízgyűjtőjén 0,15-3,50 m hó volt. 1999 első két-három hónapjában érdekesen alakultak Szlovákia, föképpen pedig Kelet-Szlovákia vízfolyásainak hó- és jégviszonyai. A február 10. és 13. közötti napokban erős széllel kísért havazás következtében sok hó halmozódott fel az utakon, a csatornák és a vízfolyások medrében. Az utakon több helyen 2,5 m vastag hótakaró volt. Számítva a várható árvizekre, belvízi elöntésekre a szlovák vízügyi szolgálat mindenekelőtt a szivattyútelepekhez, a gátőrházakhoz vezető utak járhatóvá tételére, valamint a vízfolyások medrében felhalmozódott hó és jég egy részének eltávolítására törekedett. 2.1.2. A Duna februári és márciusi árhulláma. Február 19-én és 20-án a Duna felső szakaszán megenyhült az idő és egyidejűleg jelentős mennyiségű csapadék hullott (Hajtásová-Kostálová 1999). Ez 1500 m feletti magasságig eső, afelett hó volt. Az ennek következtében levonult dunai árhullám Dévénynél (Devin) 6,30 m-rel, Pozsonynál (Bratislava) 6,60 m-rel, Medvénél (Medvedov) 5,70 m-rel, Komáromnál 5,65 m-rel, Párkánynál (Stúrovo) 4,85 m-rel tetőzött. Ez az árhullám tetözési magasságát
