Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Kisházi Péter Konrád: Izotópos sűrűségmérők kalibrálásának minőségcentrikus új eljárása

664 Kisházi Péter Konrád Az általam kidolgozott új kalibrálási eljárás a következőkkel jellemezhető: — statisztikailag értékelhető teijedelmü kísérletszám alapján történik, — megközelítően azzal az anyaggal kerül végrehajtásra a kalibráció, amelyen a tényleges vizsgálat történik majd, — figyelembe veszi a vizsgált talajok változó nedvességtartalmát, — tartalmaz egy olyan kalibrálási pontot, amely a mérési metódus szempontjából egzaktan, bármikor reprodukálható, így megítélhető az újrakalibrálás szükségessége, — valósághűen reprodukálja a terepen fennálló mérési geometriát, — minimalizálja a peremzavarokat. Bár az eljárásnak számos hibalehetősége van és igen munkaigényes, mégis a korábbinál feltétlenül korrektebb és szabatosabb, ami különösen az akár jogkövetkezménnyel is járó minőségellenőrzési munkák esetén nem elhanyagolható előny. Az eljárás, mint házi szabvány, a KÖVIZIG talajmechanikai laboratóriuma minőségügyi kézikönyvének mellékletekéntjelent meg. 1. Az eljárás célja Az izotópos sűrűségmérés az anyagok sűrűségétől függő sugárabszorpciójának mérésén alapul. Az elnyelt sugárzás mértéke y=bm—\x általános formulával leírható kapcsolatban áll a sugárforrást körülvevő közeg sűrűségével. A kalibrálási eljárás célja a sugárabszorbció és a térfogatsürüség közötti kapcsolat, más szóval a kapcsolati egyenlet állandóinak, vagyis a „6"-nek és az „w"-nek a meghatározása. 2. Az ismert térfogatsürüség előállítása A földet (földkeveréket) vödörbe töltjük és 10 g pontossággal megmérjük a vödör tömegét. A 0,6 m átmérőjű, 0,9 m magas acéledénybe 0,1 m-es rétegekben beterítjük a vödör tartalmát. Minden réteget azonos módon tömörítünk. A betömörített föld vagy földkeverék nettó tömegét fel kell jegyezni a kalibrálási jegyzőkönyv megfelelő rovatába.Először mindig homogén anyaggal, vagyis csak agyaggal, vagy csak szemcsés talajjal dolgozunk. Miután homogén talajból már nem lehet karakteresen különböző térfogatsűrüséget előállítani, keverékeket kell készíteni. A talajok, talajkeverékek víztartalmát lehet változtatni, de akkor megfelelő „érési" időt kell biztosítani és gondosan kell elvégezni a víz bekeverését. Összesen legalább 15 különféle térfogatsűrüséget kell előállítani az eljárás folyamán. Speciális mérési pontként tiszta vizes mintát is elő kell állítani. Erre a célra lehetőleg talajvizet kell használni, ennek hiányában csapvíz is megfelel. Az egyéb mérési bizonytalanságok miatt a víz térfogatsürüségét hőmérsékletétől függetlenül 1000 kgm -nek lehet tekinteni.