Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Horváth L.-Tevanné Bartalis É.: A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán

A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán 67 ^Boidr-'NKiVdd^Boidr-'NiO'firiiû^ Nl^r^C0<D00C0C0 00 00 00 C0COO)O>O>a>O>CnCna) 11. ábra. A pH változása Fig. 11. Time variation of pH Bild 11. Gang der pH-Werte рис. 11. Времменное изменение pH regisztrálható. Lebegőanyagnál 5,3%-os csökkenés, ortofoszfátnál 5,2%-os növekedés a trendanalízis szerinti változás. A Duna elterelését követő időszakban a legnagyobb mértékű változás (40,3% a1 csökkenés) az ammónium-ionnál tapasztalható. Ez a nagymértékű csökkenés még akkor is meglepő, ha az utóbbi 10—15 évben a Dunán az ammónium-ion töménység csaknem folyamatos csökkenését tapasztaljuk. Ugyancsak jelentős az összes foszfor 22,8% ar

1 csökkenése, ami az N/P arány és a PCVösszesP arány nagymértékű, 20,7%-os és 24,8%-os emelkedését okozza (13. ábra). Ez azt jelenti, hogy a vízi növények, így az algák szempontjából közel ideális tápanyag-összetétel megváltozása elindult a nitrogén arány eltolódásával és a Duna elterelését követően folyamatosan nőtt az algák számára közvetlenül hozzáférhető az egységnyi összes foszfor töménységeire vonatkoztatott reaktív ortofoszfát töménység aránya. Ez a terhelés-változásokon kívül a határszelvény feletti szakaszon a lebegőanyag kiülepedésével és az algaprodukció mértékének változásával hozható összefüggésbe.