Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
4. füzet - Kaliczka László: Víz-, erdő- és vadgazdálkodási művek a Bakonyban
648 Kaliczka László Az erdők talaja általánosságban a Bakony-hegység erősen erodált, számos helyen az alapkőzetig lekopott, ún. karsztos vagy fedetlen. A terület egyéb részein az alapkőzetre (dolomit-mészkő) változó vastagságú lösz rakódott le (Zirc, Porva, Bakonynána, Szentgál, stb.). A jelentős helyi 200-400 m relatív szintkülönbségek miatt a meredek lejtőkről lefolyó vizek a talaj felső rétegeit a völgyekbe mosták le. A völgyekben ezért kedvezőbbek a talajviszonyok, amelyekbe egy-egy állandó, vagy időszakos vízfolyás mély, vízmosás jellegű medret alakított ki. Vízmosás jellegűvé alakulnak a löszös területen lévő erdei utak is, amelyek csapadékos időben időszakos vízfolyásként működnek. A Kab-hegy különleges geológiai felépítésű. Üledékes kőzetre borult a vulkáni eredetű bazalt sapka. A bazalt takarón változó vastagságú termőréteg alakult ki. Az erdő faállományának minőségét alapvetően a termőhelyi adottságok, ezen belül is a talaj és a víz határozzák meg. A talaj összetétele, állapota fatermelés szempontjából, a kő és kavicsmentes talajok a legkedvezőbbek, mert ezek viszonylag nagy nedvesség befogadására és agyagtartalmuk miatt a víz megtartására alkalmasak. A váztalajok is jelentős víz befogadására leletnek alkalmasak, de a vizet áteresztik, nem tudják megtartani. Az Erdőgazdaság területén a talajok nagy általánosságban kép csoportra sorolhatók: löszön kialakult barna erdőtalaj, ill. váztalajok. A vastagabb talajokon találhatók nagy általánosságban az értékes bükkösök, a sekély, zömében váztalajokon a cser-erdők, kopárosokon a mesterségesen telepített fekete fenyők. Az erdők talajtani adottságoknak megfelelően alakultak ki. A gyenge termőhelyi adottságú, fedetlen karsztos területeken cseresek és fekete fenyők találhatók. A váztalajok jellemző fája cser, a kedvezőbb talajokra a bükk, a tölgy a jellemző. A bakonyi erdőkben megtalálható a kőris, a vörösfenyö, erdei fenyő, a gyertyán és számos más fafajta is. Az Erdőgazdaság területén van a szentgáli tiszafás erdőrészlet is, amely természetvédelmi oltalom alatt van. A kivágott erdő (évi mintegy 140 000 m 3) pótlására a fedetlen karsztos területeken évente 0,50-1,50 km 2 új erdőt telepítenek. 1. Meteorológiai és hidrológiai viszonyok Az Erdőgazdaság területén, a meteorológiai elemek között, a kedvezőtlen talajadottságok miatt elsősorban a csapadékviszonyok a legfontosabbak. A viszonylag hosszan elnyúló területen, a lehulló csapadékok mennyiségei között az eltérések jelentősek Zirc térségében, az éves csapadék elérheti általában a 800 mm-t is. Veszprém környékén viszont csak kb. 550-650 mm csapadék, Várpalota környékén a veszprémi csapadéknál is kevesebb várható. Az Erdőgazdaság egyes területein (Sümeg-Herend térségében) a felszíni lefolyás 100 évenként egyszer ( 1 %) elérheti a 36 m 3/km 2 értéket. Az évenkénti átlagos felszíni lefolyás viszont csak 11-12 m 3/km 2. Az 1990-es évtized első éveiben a csapadék a korábbi sokévi átlag alatt maradt. Ezekben az években (1990-93) a csapadékhiány elérte az évi 100-150 mm összeget is.
