Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Magyarics András-Pomogyi Piroska-Pék Tibor: A Kis-Balaton védőrendszer kialakítása, működésének eredményei

A Kis-Balaton védőrendszerének kialakítása, működésének eredményei 621 szetvédelmi területek, köztük a Kis-Balaton és térsége is. A figyelem középpontjába került az Ingói-Berek nagy kiterjedésű nádasának és a berek kiemelkedő természeti értéket képviselő madárvilágának fokozott védelme. A teljes II. ütem területén az elmúlt években a területet kutató szakemberek a magasabb rendű növényzetben, különösen a nádas társulásokban degradációs folyamatokat figyeltek meg. Az ideiglenesen és részlegesen elárasztott részterületen a természetvédelem álláspontja szerint kedvezőtlen folyamatok zajlottak az elmúlt évek során, de elhangzottak ilyen vélekedések a tápanyag visszatartással kapcsolatban is, bár utóbbi megállapítás esetén kérdéses, hogy az ideiglenes állapotban és részlegesen, rövid ideje működő területrész folyamataiból a teljes rendszer működésére messzemenő következtetések levonása kellően indokolte. Az nyilvánvalóvá vált, hogy a KBVR területén az elsődleges vízminőség-védelmi cél mellett teret kell biztosítani a természetvédelem igényeinek is. A vízminőség-védelmi és természetvédelmi igények összehangolására rendelte el az 1068/1996. (VI. 21.) számú kormányhatározat (Balatoni Intézkedési Terv — BIT) - a KBVR építésének folytatása mellett — a tervek felülvizsgálatát. E munka keretében meg kellett vizsgálni, hogy lehet-e a korábban jóváhagyott és épülő koncepciónál tápanyag-eltávolítási, vízminőség-védelmi és árvízvédelmi szempontból kedvezőbb eredményeket valószínűsítő változatot kidolgozni. A tervező — az épülővel együtt — 22 lehetséges változatot vizsgált meg. Mindegyikhez meghatározta az érvényes programhoz képest szükséges beruházási, üzemeltetési, fenntartási és a felújítási többletköltségeket is. AII. ütem módosított műszaki megoldására a következő fö változatcsoportok készültek: — Az első változatcsoportban az Ingói-Berek 16 km

2-es előzetesen elárasztott területe (/. ábra) kizárólag a természetvédelmi igényeket kielégítve üzemel, és csak a helyi természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűnek tekintett élőlények számára megfelelő időben és mennyiségben kap vízpótlást. — A második változatcsoportban az Ingói-Berek északi, kb. 10 km

2 nagyságú területe a természetvédelmi igényekhez igazodva üzemel, és szintén csak a helyi természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűnek tekintett élőlények számára megfelelő időben és mennyiségben kap vízpótlást. — A harmadik változatcsoportban a vegetációs időszakon kívül a lehatárolt 16 km

2-es Ingói-Berek üzemszerűen együtt „dolgozik" a tározóval, vegetációs időben pedig kizárólag a természetvédelemi kívánalmaknak megfelelően üzemel. Az Ingói-Berken kívüli tározótér kialakítására a tanulmány két, egymástól a feltöltés ütemezésében jelentősen eltérő változatot vizsgált. Egyrészt az érvényes feltöltési tervben rögzített biológiai és természetvédelmi alapelveknek megfelelő fokozatos üzembe helyezést és makrofiton dominanciájú nádas tavat, vízteret, másrészt az előzőeknél gyorsabban, egy, vagy két ütemben végrehajtott feltöltéssel minél nagyobb területrészen nyíltvizü, algás tavat, vízteret feltételezett.