Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 593 A megnyitási hely üzemeltetés utáni helyreállítását szolgáló tartalékdepóniát 4500 m

3 töltésépítésre alkalmas földből alakították ki. A számítások szerint a Kisdelta szükségtározó feltöltése, majd a megnyitási helyen keresztül az első 12 millió m

3 víz visszavezetése után a fővédvonal eredeti állapotára 5-7 nap alatt helyreállítható. 5.4. A határoló földgátak kialakítása, megépítése A Kisdelta árvízi szükségtározó határoló töltései a kővetkezők: a Fehér-Körös jobb oldali töltés 0+000-2+853 tkm, a Fekete-Körös bal oldali töltés 0+000-3+752 tkm, a Remetei Nevelőotthon körtöltésének 0+000-0+769 tkm szelvénye közötti szakasza, és a gyula-sarkadi műút mellett kialakításra kerülő 2864 fm hosszú új zárótöltés. Az e töltések által közrezárt 5,80 km

2-es terület a szükségtározó (13. ábra). Az árvízi szükségtározó elhelyezése szempontjából a mellékfolyók összefolyásának környéke igen előnyös, mert a meglévő árvízvédelmi töltések határoló töltésként felhasználhatók, a kiépítés költsége kisebb lehet — ez a körülmény a Kisdelta esetében is fennállt. A terület sík, a terepmagasság 85,80-87,80 m В.

f. között változik (döntően 85,90-86,30 m В.

f. közötti). Néhány tanyán kívül itt nincs állandó jellegű építmény, a döntően szántó művelési ágú földek magántulajdonban vannak. Az új zárótöltés nyomvonalának megválasztásánál fontos szempont volt a meglévő ingatlanok lehetőség szerinti megkímélése, további fennmaradásuk biztosítása. Gondolva a kerékpáros természetjárókra, a zárótöltést úgy tervezték meg, hogy az beilleszkedjék a Körös-völgyi kerékpár túraútvonalak hálózatába. A szükségtározó déli határát alkotó remetei (nevelőotthoni) körtöltést 1987-ben építették. Az árvízi szükségtározás miatt a víz oldali részén az érintett szakaszon 1,40 m-rel meg kellett magasítani és erősíteni (21. ábra). Az igen részletes talajmechanikai előmunkálatok adathalmazára támaszkodva került méretezésre a földmű. A méretezés két lépcsőben történt: először a mintaszelvény geometriai adatainak felhasználásával meghatározásra kerültek a töltések állékonyságát kifejező biztonsági tényezők, majd a mintaszelvényi geometria mellett elégtelen biztonságot mutató szelvényekre vonatkozóan megtervezésre került az állékonyságszámítással alátámasztott, az általánosan alkalmazott (3,0 m-es koronaszélesség, vízés mentett oldalon egyaránt 1:2 hajlású rézsű) szelvénytől eltérő töltéstest. A mintaszelvény geometriai adatainak felhasználásával kapott számítási eredményeket a 22. ábra szemlélteti (a függőleges tengelyen a biztonsági tényezők, a vízszintes tengelyen pedig a vizsgált szelvények vannak feltüntetve). Az ábrával szemléltetett számítási eredmények alapján kerültek kiválasztásra a sablonostól eltérő keresztmetszeti kialakítású töltésszakaszok. Gazdasági okok miatt kompromisszumok árán alakultak ki a keresztszelvények (23. ábra). A mintaszelvények szemléltetik, hogy minimális méretű töltésszelvényt kellett tervezni. A víz oldali rézsű jellemzően 1:2 hajlású, de a remetei körtöltés 0+000-0+300 és a zárótöltés 0+000-0+350 tkm közötti szakaszain 1:2,5-es víz oldali rézsű készült. Geotechnikai megfontolások eredményeként a töltések több szakaszán