Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó
586 Szl ávik L.-Galb áts Z.-Kiss A .Kisházi P.-R átky I. gelve kiderült: a szükségtározó feltöltése szempontjából az a legdöntőbb, hogy egy megadott küszöbszint alatt kifolyás semmiképpen ne történhessen, a szükségtározó igénybevétele a védekezés irányítóinak döntésétől, a töltés ennek megfelelő megnyitásától függjön, ideiglenes elzárást ne igényeljen. A Kisdelta tározónál a kivezetendő vízhozam több száz m 3s1, itt célszerű, ha a megnyitási hely műtárgya egyesíti a túlfolyásos surrantó és a robbantásos töltésmegnyitás előnyeit: egy irányított robbantás eredményeként alakul ki és lép működésbe a túlfolyásos surrantó. A korábbi Körös-völgyi szükségtározások (Mályvád 1981, 1995; Mérges 1980, 1995) tapasztalatai bebizonyították, hogy kiépített megnyitási hely nélkül a töltés robbantásos megnyitásakor jelentős méretű kopolya képződésére, kimosódásokra, ezek következtében pedig igen költséges helyreállítási munkákra kell számítani. A feladat rendkívül összetett volt: egy árvízvédelmi földműbe, fővédvonalba kell egy olyan fix, merev szerkezetet beépíteni, amely rövid idő alatt üzembe helyezhető, megfelelő állékonyságú, stabil, az igénybe vételt követően az eredeti állapot gyorsan helyreállítható. Ez a műtárgy egyedi, létesítmény, amilyenre nemzetközileg sem igen lehet példát találni. A megnyitási hely kialakítására a mályvádi árvízi szükségtározó hasonló rendeltetesű műtárgya szolgáltatott mintát. A szerkezet kialakításánál felhasználták az ott szerzett tapasztalatokat (Pálinkás 1996, Szlávik-Galbáts-Kiss 1996, Szlávik 1998). A Fehér-Körös jobb parti töltés 2+530-2+600 tkm szelvényei között tervezett műtárgy (15. ábra) feladata az árhullámok optimális ütemű megcsapolása, ugyanakkor a környező műszaki létesítmények és tereptárgyak (jobb és bal oldali fővédvonal, folyómeder, mentett oldali terep stb.) állékonyságának biztosítása. A. kivezetendő maximális vz'zAozömszámított értéke (3,80 m max. átbukási magasság mellett 650 m 3.H. A szükségtározó számított feltöltési időtartama: 35-40 óra. A műtárgy fontosabb részei (16. ábra): - a kétoldali, szádfallal határolt csonkbiztosítások, - a megnyitási küszöb, - a mentett oldali surrantó, utófenék és a hozzá csatlakozó vízláda, - a felvízi mederbiztosítás. A különböző terhelési viszonyok miatt a fel- és az alvízi csonkbiztositások szerkezete némileg eltér egymástól (17. ábra). A felvízi oldalon viszonylag kicsi (3,90 m) a megtámasztást kívánó földtömeg magassága, ezért ott Cs2M, míg az 5,10 m kiállású alvízi csonkbiztosítás csaknem teljes hosszában nagyobb teherbírású LARSSEN III. szádfalat építettek be. Statikai megfontolások miatt a szerkezetet kihorgonyzott szádfalként alakították ki. A horgonyfalak Cs2M pallókból készültek, melyeket U140, illetve U240-es hevederek és 28-as köracélok kapcsolnak a körítő szádfalakhoz. A töltéscsonkok elmosás elleni védelmét szem előtt tartva a felvízi csonkbevédéseket 45-os szögben befordított szádfalakkal zárták le. Eltérő áramlási viszonyaik miatt az alvízi lezárások rézsűkúpok. A szerkezet által határolt teret 7ry=85%-ra tömörített földdel (helyi kitermelésű közepes agyaggal) töltötték ki.
