Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 575 "FEKETE-KÖRÖS Remete • II. ábra. A legnagyobb árvizek tetőző vízhozamai a Fehér- és a Fekete-Körösön (1919-199 Figure II. Highest peak dischaiges of the Fehér-, and Fekete-Körös rivers (1919-1995) Bild II. Scheitelabflüsse der bedeutendsten Hochwässer an der Fehér- und Fekete-Körös zwischen 1919 und 1995 рис. 11. Пиковые расходов воды максимальных наводнений на реках Фехери Фекете-Кереш (1919-1905) ток a Fehér-Körös alsó szakaszának mesterséges, kanyarulatoktól mentes medrében egyre gyorsabban vonulnak le, így már ezek a hatások is okozhatnak az eddigiektől eltérő lényeges változásokat nemcsak a Fehér- de a Kettős-Körösön is (Rátky 1997). Az egyes árhullámok által szállított víztömegek is növekvő trendet mutatnak — feltehetőleg a vízgyűjtő területen történt antropogén beavatkozások, hatások eredményeként. Az V. táblázatban feltüntetett XX. századi legjelentősebb árvizek (Fehér-Körös Gyula 14 db, Fekete-Körös Remete 13 db) valamennyi paraméter vizsgálatából kitűnik, hogy a legnagyobb értékek a legutóbbi két-három évtizedben levonult árhullámoknál fordultak elő, s az is belátható, hogy a nagyobb értékek az utóbbi időben egyre gyakoribbak. (Szlávik—GaIbáts—Kiss 1996). 3.4. A Fekete- és a Fehér-Körös árhullám-levonulási sorrendjének módosulása A Fekete- és Fehér-Körös árhullámainak levonulási rendjét - a vízgyűjtő területek alakjából, a vízhálózatból, a kiépített árvízvédelmi művek rendszerének befolyásoló hatásából eredően — évtizedeken keresztül azonos sajátosságok jellemezték. Ezek sorában említhetők: a két folyó árhullámainak sorrendje, egymásutánisága, az esésviszonyok és az árhullámok tetőző vízhozamainak, valamint a lefolyt víztömegeknek az aránya. Ezek alapján megállapítható volt, hogy a vízrendszer árvízi viszonyait a Fekete-Körös uralta (Szlávik 1982b). Ennek a sajátosságnak megfelelően került kialakításra a két folyó árvízvédelmi rendszerének aktív eleme: a mályvádi árvízi szükségtározó (,Szlávik 1978, 1983b). Az 1995. karácsonyi árhullám hidrológia sajátosságait vizsgálva azonban megállapítható, hogy a Fehér-Körösön — a tetőző vízszintek és esések tekintetében — az eddigi legnagyobb árhullám egyben a megszokottól eltérően alakította a Fekete- és a Fehér-Körös árhullámainak kölcsönhatását is: 1995 decemberében a Fehér-Körös árhulláma mintegy 24 órával „hamarabb" érkezett a két folyó szokásos árhullám-le-