Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 571 na (4—5. ábra). Az 1995. évi karácsonyi árhullám méreteit jellemzi, hogy magasságát tekintve a Fehér-Körös gyulai szelvényében észlelt 7,85 m-es tetőző vízállás gyakorlatilag ugyancsak az eddigi legmagasabbnak tekinthető, de a Kettös-Körösön Békésnél az eddigi harmadik legnagyobb vízszintet észlelték 9,50 m-rel (0,22 m-rel az 1974-es #

ma

x és 0,13 m-rel az 1980-as Я

та

х alatt). Az I 999. februári árhullám - amelyet minden különösebb gond nélkül levezettek—a tetőző vízszintet tekintve a Fekete-Körösön Antnál a 4., a Fehér-Körösön Gyulánál pedig a 7. legnagyobb volt a történelmi rangsorban (V. táblázat). Az V. táblázat adataiból egyértelműen megállapítható az észlelt legnagyobb vízszintek növekedése és az árhullámok gyakoribb előfordulása. Hasonló tendencia mutatható ki az éves nagyvizek idősorának vizsgálata alapján is. A 9. ábrán a Fehér-Körös gyulai vízmérce szelvényében az éves legmagasabb vízállások 1901-99 közötti változását szemléltetjük, amelynél nem is annyira az emelkedés meredeksége, mint inkább az emelkedés kétségtelen megléte, ami figyelmet érdemel (KÖVIZIG 1997). 3.2. Az árvízszintek esésének változása A Fekete-Körösön 1970 óta levonult 5 legjelentősebb árhullám jellemző esésviszonyait és áradási intenzitását a Fekete-Körösre а VI. táblázat foglalja össze. Érdekes eredményt adott az 1995. évi karácsonyi árhullám esésviszonyainak vizsgálata. A fó árhullámot megelőző árhullám egy kifejezetten nyári árhullámra hasonlító áradási ütemet produkált, az 5,08 m-es Ant-Remete közötti eséskülönbségnél a nagy árvizek közül egyedül az 1980. évi volt magasabb (5,57 m). A fő árhullám ennél természetesen lényegesen szelídebb, 4,26 m-es maximális eséskülönbsége 20 órával az anti tetőzés előtt leginkább az 1970-es és 1974-es árvízhez hasonlítható ( VI. táblázat). Az 1995. évi karácsonyi fö árhullám 0,08 m/h maximális áradási intenzitása viszont 1970 óta a legkisebb volt. Itt figyelembe veendő, hogy az induló vízállás már eleve igen magas (7,20 m) volt. A Fehér-Körösön Gyulánál az 1995. évi karácsonyi áradási maximum 0,12 m/h volt, ami ennél az árhullámnál egyértelműen a Fehér-Körös dominanciáját mutatja. 3.3. A tetőző vízhozamok és az árhullámok által szállított vízmennyiségek növekedése A Körösök vízrendszerében lefolyó árvizek hozamainak és vízmennyiségeinek minél pontosabb meghatározása érdekében az elmúlt évtizedek árhullámainál jelentős számú vízhozammérésre került sor (VII. táblázat). E mérések alapján nagy megbízhatósággal megszerkeszthetők voltak az egyes árhullámokra jellemző árvízi vízhozamhurokgörbék (10. ábra). Az árhullámok nagyvízhozamának értékei is növekvő trendet mutatnak. A 11. ábrán feltüntettük a gyulai és remetei vízmérce szelvényekben az 1919-95 évek közötti, a 200 m

3s~'-ot meghaladó árvízhozamok időbeli változását. A trend természetesen statisztikailag még nem értékelhető, de ha figyelembe vesszük, hogy a növekvő árhullá-