Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 557 IV. táblázat A Fehér- és Fekete-Körös kiválasztott árhullámainak összesített adatai (1901—99) FehérFeketeMegnevezés Körös, Körös, Gyula Remete Vizsgált évek száma 99 99 I. fokozat feletti tetőző árhullámok száma 187 204 III. fokozat felett tetőző árhullámok száma 30 15 Az éves nagy vízszint az I. fokozatot nem érte el 29 évben 25 évben Az éves nagyvízszint a III. fokozatot nem érte el 77 évben 86 évben Az I. fokozat felett tetőző árhullámok közötti legnagyobb időtartam 4,1 év 4,6 év A III. fokozat felett tetőző árhullámok közötti legnagyobb időtartam 14,9 év 22 év védelmi készültségi fokozat szintje (a gyulai vízmérce 4,00 m-es szintje) felett tetőzött; a Fekete-Körösön 204 árhullámot regisztráltak a remetei vízmérce 5,00 m-es szintje felett (IV. táblázat). Az árhullámok előfordulásának szélsőségességét jellemzi, hogy Gyulánál 29, Remeténél 25 olyan év volt, amikor a folyó vízszintje gyakorlatilag nem lépett ki a hullámtérre. A IV. táblázat adataiból kitűnik továbbá, hogy a III. fokozatot elérő, illetve meghaladó árhullámok (amelyek általában már jelentősebbeknek tekinthetők) viszonylag ritkák: 77, ill. 86 olyan év fordult elő, amikor a vízszint ezt nem érte el. A III. fokozat felett tetőző árhullámok közötti legnagyobb időtartam néhány naptól 14,9, ill. 22 évig terjedt! A XX. században a Fehér- és Fekete-Körösön levonult, I. árvízvédelmi fokozatot elért árvizeket a 4. és 5. ábrán tüntettük fel. A XX. század során 17 olyan árvíz fordult elő (II. táblázat) ezeken a folyókon, amelyek valamilyen szempontból jelentősnek, rendkívülinek minösithetők; levonulásuk következményei, a védekezési tapasztalatok meghatározó jelentőségűek voltak a védelmi rendszer továbbfejlesztése szempontjából. A jelentős árvizek árhullámképeit a gyulai és a remetei vízmércék szelvényében a 6. ábra mutatja be. 2.1. Az 1913. évi árvíz Az 1913. évi júliusi nagy árvíznél a Sebes-Körös és a Berettyó nagy árhulláma találkozott a Fekete-Körös árhullámával. Az árvíz magassága a Kettős-Körösön is meghaladta az addig észlelt legnagyobb vízszintet, jóllehet abban az évben a FehérKörös nem hozott annyi vizet, mint 1887-ben, 1895-ben vagy 1898-ban. A Fekete-Körösön július első felében 3-4 napos időközökkel négy (3 nagyobb és egy kisebb) árhullám vonult le, amelyek az alsó szakaszon összegződtek. Korábban az egyes Körösökön egy-két nap alatt levonultak a záporesőből keletkezett árhullámok, 1913ban viszont az árhullám tartósnak bizonyult (Góg 1995). Korbély megállapítása szerint „egyetlen korábbi körösi árvíz sem tárta fel olyan élesen az időjárásban mutatkozó szertelenségeket, mint az 1913. júliusi árvíz. Olyan időben jelentkezett, mikor inkább vízhiány, mint vízbőség miatt panaszkodnak az em-