Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 555 szont a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvízvédelmi rendszerét jelentős mértékben fejlesztették. A.Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körösön 1966, 1970,1974,1980,1981, 1995-ben rendkívül magas és heves árhullámok vonultak le (II. táblázat), amelyek mindègyike töltésszakadással, vagy szükségtározással járt, ugyanakkor sok hasznos tapasztalatot eredményeztek az akkori időszak, a ma és a jövő védekezői számára és elindítói voltak jelentős árvízi fejlesztéseknek. A 3. ábrán ennek a fejlesztési munkának a legfontosabb szakaszait összegeztük. A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körösön 1966-tól napjainkig (illetve a 2000. év végéig jóváhagyott fejlesztésekkel együtt) 18 jelentősebb beruházási munkára került sor. Az árvízvédelmi töltések kiépültek az előírt magassági méretre (illetve 2000-ben e munkák befejeződnek) a Fehér-Körös bal partján, a Kettős-Körös jobb és bal partján, valamint a Fekete-Körös jobb partján. Ezzel a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság 340 km hosszú árvízvédelmi fővédvonalainak 51,6%-a lesz kiépítve az előírt méretre, míg a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körösön az előírt méretre való kiépítettség eléri a 62,6%-ot. Megtörtént az árvízvédelmi fővédvonalak altalaj problémáinak feltárása, vizsgálata, az ősmeder keresztezések megerősítése. A Körösökön román területen bekövetkezhető esetleges gátszakadásokból származó, mentett oldalon lefolyó árvíz visszatartására, az országhatárral párhuzamosan a Fehér-Körös bal partján, a Fehér- és Fekete-Körös között, valamint a Fekete- és Sebes-Körös között 3 lokalizáló töltés épült, összesen több mint 70 km hosszban (2. ábra). A folyók menti települések árvízi biztonságának növelése érdekében megépültek a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók (1. ábra). Itt jegyezzük meg, hogy Romániában is létesültek árvízi szükségtározók (tamásdai, kis-zerindi, 7oz-polder, Csigér (kurtakéri), feltóti — 1. ábra), azonban ezek hatása —szerkezeti kialakításuk miatt (feltöltődésük túlfolyásos surrantóval történik) — a magyar területekre mérsékelt. 2. A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös nevezetes árvizei a XX. században A Körösök nagy árvizei 1889-ig kivétel nélkül jelentékeny gátszakadások mellett folytak le: 1876-ban 14, 1879-ben 85, 1881-ben 30-nál több, 1888-ban 14 helyen volt gátszakadás. Az 1895 tavaszán három nagyobb árhullám volt, amelyek közül az áprilisi meghaladta az 1888. évi magasságát, de gátszakadás már nem történt, miután a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvízvédelmi rendszerének legfontosabb elemei az 1890-es évekre elkészültek. Az 1895. évi árvíz már a töltések között maradt — megmutatkozott a szabályozási munkák eredménye. A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös vízjárása szélsőséges. A vízjáték az egyes vízmércéken eléri, sőt meghaladja a 10-11 métert (III. táblázat). Az 1901-99 közötti 99 éves időszakban a Fehér-Körösön 187 olyan árhullám fordult elő, amely az I. árvíz-