Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

544 Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.-Kisházi P.Rá

tky I. 1. ábra. A Fehér- és Fekete-Körös vízgyűjtőjének térképvázlata Figure 1. Schematic map of the catchment area of the Fehér- and Fekete-Körös rivers Bild 1. Lageskizze des Einzugsgebietes der Fehér- und Fekete-Körös рис. 1. Схе.ш1тическая карта водосбора рек Фехер- и Фекете-Кёрёш tonságát veszélyeztető határ menti területeken), illetve csak szükségtározásokkal lehetett biztosítani a mentesített ártér biztonságát, árvízkatasztrófa kialakulását. A Fehér- és Fekete-Körösön kialakuló árhullámok a szabályozások kezdete óta — egészen a legutóbbi évekig — szinte állandó „menetrend" szerint érkeztek az összefolyáshoz. Úgy tűnik, hogy a nagyvízi lefolyási viszonyok eddigi törvényszerűségei megváltoztak. Indokolt tehát megkülönböztetett figyelmet fordítani e vízrendszer árvízi viszonyaira, a védelmi rendszer állapotára és fejlesztésére. 1. A Körösök nagy vízi szabályozása és árvízvédelmi rendszere 1.1. A szabályozási munkák elvei és tervei a Körösökön A vizek szabályozására utaló első törvényi rendelkezés а II. Mátyás által kiadott 1613. évi XXVII. törvénycikk volt, amely megengedte, hogy a vizek kiöntései ellen töltések épüljenek. Valószínű, hogy a Körösök völgyében már ekkor létesültek vízszabályozó müvek, melyek azonban csak helyi érdekű kisebb töltések lehettek. A török hódoltság, majd az ezt követő felszabadító háborúk alatt a Körös-vidék elnéptelenedett.