Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 3. fiiét A DUNA-VÖLGYI ORSZÁGOK VÍZRAJZI SZOLGÁLATAINAK FÓRUMA BÚZÁS ZSUZSA 1. Általános kitekintés Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjén fekszik és a vízgyűjtő-gazdál­kodási tervezéshez kiválasztott vízgyűjtő egységek is több, mint felének a vízgazdál­kodása határon átnyúló problémák megoldását igényli. Az Európai Unió keretében várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerül a vízügyi keretirányelvekként ismert dokumentum. Magyarországnak, mint a csatlakozási folya­matot már elkezdett országnak ezen anyagot jelen formájában is iránymutatónak kell tekintenie a vízgazdálkodás területén. Mint ismeretes, a dokumentum a vízgyűjtőre épü­lő vízgazdálkodást tekinti alapnak. Ez hazánk tekintetében a Duna vízgyűjtője lesz, mint legnagyobb egység. Az irányelvek tervezete kiemelten foglalkozik a vízgyűjtők vízgazdálkodási terveinek tartalmi előírásaival és a felszíni és felszín alatti vizek álla­potértékelésével. Mind a két feladat igényli a vízrajzi adatokat és információkat. Indokolt tehát aktív részvételünk a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló, ú.n. Szófiai Konvencióból és az ENSZ/EGB Határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló un. Helsinki Konvenciójából ránk háruló feladatok megfelelő színvonalú végrehajtásában. Mind a két konvenció foglal­kozik a mérés és észlelés, az információcsere kérdéseivel és két- illetve sokoldalú együttműködések elveivel. A vízgazdálkodást, azon belül a vízrajzi tevékenységet is érintő nemzetközi szer­vezetek közül számunkra a Meteorológiai Világszövetség (WMO) és az UNESCO hid­rológiai bizottságai a legfontosabbak. Ezen szervezetek feladata a többek között a víz­rajzi tevékenység, nemzetközi egységességének megalapozása és biztosítása, főként a módszertan és az információcsere területén. Eddig is aktívan részt vettünk mindkét szervezet központi tevékenységében, mind a WMO RA-VI. (Európai Régió) munka­csoportjának és az UNESCO Duna-menti regionális hidrológiai együttműködés fel­adatainak végrehajtásában és erre a jövöben is szükség lesz. Hazánk közismert vízgazdálkodási kitettsége is indokolja, hogy mindezen nem­zetközi együttműködési formák mellett a napi vízgazdálkodási, ezen belül a vízrajzi feladatok végrehajtásában a legfontosabbak a határvízi bizottságok. Kiemelt feladat, hogy egységesítsük a hét relációban a vízrajzi adat- és információcserét, úgy a felszíni, mint a felszín alatti vizekre vonatkozóan, vízgyűjtő szemléletben. Ezen célkitűzések eléréséhez, sokszor indoklásához és egységes végrehajtásához fel lehet és kell hasz­nálni a fentiekben felsorolt nemzetközi együttműködéseket. A kézirat érkezett: 1999. X. 29. Búzás Zsuzsa oki. hidrológus mérnök, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM, Bu­dapest) főtanácsosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom