Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Jolánkai G.-Bíró I.: földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vízgyűjtő modell fejlesztés és alkalmazás a Zala-vízgyűjtőre
478 Jolánkai G.-Biró I. megismerhető információnál, hogy tervezhetővé teszi az emberi beavatkozásokat és elörejelezhetővé azok hatását. A másik fontos következtetés az, hogy ha valóban bekövetkezne a világszintü éghaj latmodellek alapján előrejelezhető regionális éghajlatváltozás akkor az komoly (50%-ot meghaladó), visszatérően jelentkező, de csak a nyárvégi hónapokra korlátozódó vízhiányt okozna, melynek ellensúlyozására, mérséklésére, a tározó üzem szimulációs modelljének részletesebb kimunkálása nyújtana lehetőséget. Javaslatainkat a gyakorlati vízminőség-szabályozás és vízkészlet-gazdálkodás szempontjából az alábbiakban foglalhatjuk össze: A Za/ö-vízgyüjtön a kidolgozott modellek gyakorlati döntés támogató alkalmazásához további modellfejlesztésre illetve adat és információgyűjtésre volna szükség. Ennél két út követhető: - A vélhetően drágább, de jobb megoldás az lenne, ha felhasználó-barát szoftverré dolgoznánk ki a modellt, illetve a mögötte álló adatbázist a helyi szervekkel szoros együttműködésben. Ennek eredménye olyan a Nyugat-dunántúli VÍZIG és/vagy Nyugat-dunántúli KÖFE telephelyein rendelkezésre álló döntéstámogató rendszer lenne, amelynek használatát már a kidolgozók segítsége nélkül a helyi szakemberek végzik. - A helyi szervekkel tovább folytatott közös munka és együttműködés eredményeként a modell kidolgozói ( VITUKI) végeznék a további modell és adatbázis fejlesztést és a mindenkor felmerülő problémák elemzését. Mindkét megoldáshoz kutatás-fejlesztési pénzügyi forrásokat kellene biztosítani. Az így befektetett pénz azonban, gyorsan és „látványosan" megtérülne a tényleges vízkészletgazdálkodás és vízminőség-szabályozási feladatok és tervezés eredményes megoldásánál. Szükséges és érdemes volna a modell adaptálását más, minél több, hazai vízgyűjtőre is kiterjeszteni. Ennek helyszínei és indokai az alábbiak: - Elsősorban az egész Balaton vízgyűjtőjére kellene a modellt kiteijeszteni. Legféltettebb nemzeti kincsünk a Balaton eutrofizálódás elleni védelme a legfőbb indok, beleértve mindazt a bizonytalanságot, ami jelenleg (főként a diffúz szenynyezöforrások domináló volta, de térben nem azonosított forrásai miatt) a beavatkozások hatékony megtervezését és végrehajtását terhelik. - A többi teljesen hazai vízgyűjtő (Zagyva-Tarna, Kapós—Sió) modell adaptáció után az egész magyarországi Duna— 7/sza-vízgyüjtő átfogó GIS (FIR) alapú modellezését kellene megoldani, mert a Dwna-vízgyüjtö és az Európai Unió teljes vízgyűjtőkre vonatkozó integrált vízgyűjtő-gazdálkodási programjaihoz csak ilyen eszközökkel lehet majd érdemben csatlakozni. Ehhez jól megalapozott balesetszerü szennyezést előrejelző modell komponenst is be kellene építeni. Mindehhez a munkához jelentősebb mérési-adatgyűjtési programot kellene csatlakoztatni. Ebbe mind a pontszerű szennyező források megbízható adatbázisának kialakítását, mind a nem pontszerű (diffúz) források kísérleti felmérését bele kell érteni. Ez utóbbihoz a részletes talaj-tápanyag térképek és műtrágya alkalmazási adatbázis megteremtése volna elsősorban fontos. A méréseknek ki kellene még terjednie a tavak és tározók részletes víz és anyagforgalmi felmérésére, valamint a vízfolyások hidrológiai-hidraulikai (folyási idők) mérésére-elemzésére.