Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai G.-Bíró I.: földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vízgyűjtő modell fejlesztés és alkalmazás a Zala-vízgyűjtőre

474 Jolánkai G. -Bíró I. Az elérni kívánt küszöbvizhozam Szcenárió (generált) vízhozam Tározómodellel szimulált vízhozam 11. ábra. Észlelt és RÍ szcenárió alapján szimulált vizhozam-idősor Figure 11. Flow time series, measured data and the driest climate scenario Bild 11. Durchflußzeitreihe, gemessen und für Szenario R1 simuliert Рис. //. Стоковые ряды, наблюдённый и имитационный согласно сценарии PI — A negyedik típusú eredmény a vízigények időbeni kielégíthetöségi biztonságának indexe a tározókra és a vízmérce állomásokra. Ezekre mutat be példát a 14. ábra a Pl éghajlati szcenárióra. Az ábrából látható, hogy az átlagos időbeni vízigény kielégíthetöségi biztonság már nem alakulna olyan kedvezőtlenül, mint a mennyiségi biztonság és elérné a 80%-ot mind a tározók, mind a vízmérce állomások esetén, azaz mindössze a nyárvégi egy-két hónapban kellene nagyobb vízhiánnyal számolni. Az eredmények összefoglaló adatait а VIII. táblázat mutatja be. Összefoglalva megállapítható, hogy a negatív éghajlati szcenáriók bekövetkezése a modell szimuláció szerint gyakran ismétlődő, de viszonylag rövidebb ideig tartó kritikus helyzeteket (50%-ot meghaladó vízhiányt) teremthetne a tározók vízkészlet-gazdálkodásában akkor, ha tartani igyekeznének az üzemeltetők a Zala jelenlegi 90%-os tartósságú kisvizeit. Az eredmények valószerüségére utal, hogy a múltbéli állapot szimulációjakor az észlelthez közeli állapotokat számít a modell (azaz az 1993—94 időszak száraz, aszályos jellegű, éveiben valóban jelentős vízhiánnyal küszködtek az üzemeltetők a tározók többségénél, a kapott tájékoztatás szerint).