Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Papp Ferenc: Árvízvédelmi biztonság és kockázat
342 Papp Ferenc A gyakorlatban előforduló kockázati értékek jól kezelhetők a Marx György (1993) általjavasolt mikrorizikó (цг) bevezetésével. Ez a már definiált relativ kockázat Í-IO6 nagyságú értéke, és például az emberéletre vonatkozóan azt jelenti, hogy egymillió ilyen kockázatnak kitett személy közül várhatóan egy hal meg. Más esetben jól használható a pr/év fajlagos érték, elsősorban olyan események kockázatának leírására, melyeknek bekövetkezését éves valószínűségekkel jellemezzük. Az emberéletre vonatkozóan 1 pr/év azt jelenti, hogy egymillió, az adott kockázatnak folyamatosan kitett személy közül egy év alatt várhatóan egy hal meg. Példaként említhető, hogy: — a rák átlagos kockázata 2700 p/-/év (Magyarországon 2860 pWév), — a rendszeres dohányzásé 1000 p/7év (Magyarországon 3000 pr/év), — a tömegközlekedésé pedig 300 pr/év (Magyarországon 200 pr/év). Nemzetközi statisztikák szerint — aránylag kis kockázatuk ellenére - a súlyos következményekkel járó káresemények (katasztrófák) között ma is meghatározó jelentőségűek a természeti eredetűek. A 90-es években ezek okozták az emberáldozatok 88,2%-át és az anyagi kár 82,5%-át ( Vajda 1998). Súlyosságukat számíthatjuk a halálos áldozatok számának a veszélyeztetett népességhez, illetve a becsült gazdasági kárnak a veszélyeztetett területi egységen található értékhez, vagy a gazdaságilag érintett térség adott évben előállított össztermékéhez (GDP) történő viszonyításával. A Földön 1997-ben előfordult természeti eredetű rendkívüli károkat a Müncheni Biztosító Társaság nyilvántartásából vett adatok (Illényi 1998) alapján feldolgozva, és azok előfordulási valószínűségét — az év végi események egy részét előidéző El-Nino jelenségek miatt - átlag 2 évesnek (p=0,5) tekintve, а II. táblázat szerinti tapasztalati értékeket kapjuk: Bár az árvizek között ebben az összeállításban a vihardagályok is szerepelnek, tény, hogy a kár- és kockázat-adatok minden oszlopban itt a legnagyobbak. Az emberélet kockázatánál kapott kiugró számadatot az indokolja, hogy — a többi káreseménytől eltérően — árvíznél a népességnek csak egy része (az ártéren, mélyterületen élők) tekinthető veszélyeztetettnek. Az éves átlag azonban még így is messze elmarad az előzőekben példaként felsorolt egészségügyi és közlekedési kockázatoktól. A gazdasági kockázat értékeit jóval nehezebb összehasonlítani más jellegű káresemények következményeivel, de például a közlekedési baleseti károkról rendelkezésre álló információk szerint az eltérés itt is több, mint egy nagyságrendnyi (Bényei 1999). II. táblázat Káresemény Halálos áldozat Gazdasági kár Kockázat (цг /év) Káresemény fó milliárd USD emberélet gazdaság Földrengés 2800 2,5 0,23 37 Szélvihar 2750 10,1 0,23 150 Árvíz 5350 12,9 43,85 191 Egyéb 1700 2,3 0,14 34
