Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 2. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK HULLÁMTÉR SZÉLESSÉGÉNEK ÉS BEÉPÍTETTSÉGÉNEK HATÁSA AZ ÁRVÍZSZINTEKRE DR. KOZÁK MIKLÓS és DR. RÁTKY ISTVÁN 1. Árhullámok a hullámtéren Altalános tapasztalat, hogy az árvédelmi töltések közötti árhullámok levonulása egyre több gondot okoz. Ennek számos oka lehet (töltések állapotának eredeti gyengesége, fokozatos romlása, rongálódása, az egyre szélsőségesebb árhullámok, stb.). Az 1998. évi tiszai árhullámnál kiderült, hogy a minden eddiginél magasabb árvízszinteket az előző években észlelt maximális árvízhozamnál kisebb vízhozam okozta (Vágás 1999). Ennek is számos oka lehet (mellékfolyók bonyolult áramlási viszonyai, egymásra hatása, a duzzasztómüvek megfelelő kezelésének hiánya) de a legkedvezőtlenebb hatást minden bizonnyal a hullámterek okozták (Kozák 1977). Ezzel kapcsolatban két lényeges körülményt említhetünk meg. Az egyik a hullámtéren rendszertelenül és a vízügyi hatóságok hozzájárulása nélkül önkényesen megépített nyári gátak rendszere, a másik pedig a hullámtér olyan jellegű mezőgazdasági igénybevétele (hasznosítása), mely fékezi az árhullám gyorsabb levonulását. Mindkét tényező egyértelműen növeli a hullámtér „érdességét", ami számottevően fékezi az árhullám levonulási sebességét és így megnöveli az árvízszinteket. Különösen az utóbbi években gyorsultak fel a hullámtereken az olyan jellegű tevékenységek, amelyek teljesen figyelmen kívül hagyták azt, hogy a hullámtér fő feladata az árvizek biztonságos levezetése és itt csak másodlagos cél lehet annak mezőgazdasági jellegű hasznosítása. Most csak az árvizek biztonságos levezetését emeljük ki, de nem szabad elfelejteni a jég és a hordalék levezetésének a biztosítását sem. Az árhullámok biztonságos, meghágás és gátszakadás nélküli levezetése a legfontosabb biztonsági kérdés. Ehhez esősorban jó állapotú és megfelelő magasságú árvízvédelmi töltések szükségesek, de természetesen egyéb feltételek is, a megfelelő előrejelző, műszaki és védelmi szervezet, és nem utolsó sorban a szakmai hozzáértés is szükséges. A töltések állapota állandóan romlik, a hullámtér vízlevezető képessége pedig - a mezőgazdasági tevékenység, nem megfelelő erdőgazdálkodás és a feliszaposodás A kézirat érkezett: 1999. IV. 30. Dr. Kozák Miklós oki. mérnök, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára. Dr. Rátky István oki. mérnök, Ph D, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszék adjunktusa.