Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

2. füzet - Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása

290 Pannonhalmi Miklós ójának változása (13. ábra). A nitrogénformák közül az ammónium-nitrogén enyhén csökkenő, míg a nitrát-nitro én a tövízben még emelkedő trendet mutat. A tóvíz, illetve az üledék nehézfém szennyezettsége a háttér, illetve geológiai háttér szennyezettséget mutat, térbeli eloszlás nem különböztethető meg. A széles nádövezet állapota, annak szűrő hatása meghatározó, tehát a nádgazdálkodás, a természetvédelem közvetlen hatást gyakorol a tó vízminőségére is. 4. A jövő vízgazdálkodási feladatai A Fertő-tó helyzetét, szerepét, üdülési lehetőségének fejlődését (14. ábra) a Bécshez, Pozsonyhoz, Győrhöz és Sopronhoz való közelsége határozza meg. A tó két főváros közvetlen közelségében van, Ausztria egyetlen jelentősebb melegvizű tava. A tó és vízgyűjtőterülete kiváló közlekedési infrastruktúrával rendelkezik. A tóra a közeljövőben mintegy 100 km-es körzetből kb. 3,5 millió turista látogatása várható. A Fertő-tó térségi vízgazdálkodása szempontjából a jövő kihívásait a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság szakértői a következőkben fogalmazták meg: — mindkét állam területén koordinálni kell a szennyvíztisztítók üzemeltetését; — intézkedések szükségesek a diffúz terhelések csökkentésére; — a vízminőség-védelmi intézkedéseknek meg kell felelniük az idegenforgalmi követelményeknek és az azokból származó terheléseknek; 14. ábra. Üdülőtelep a Rákos-patak torkolatánál Fig. 14. Recreational resort at the mouth of Brook Rákos Bild 14. Ferienkolonie bei der Mündung des Rákos-Baches рис. 14- Курортное место вблизи устья р.Ракош