Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
2. füzet - Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása
282 Pannonhalmi Miklós A tó térségében az átlagos évi csapadékösszeg 500-700 mm között van, a tavat a 650 mm-es izohiéta metszi. Keletre, Győr felé a 600 és 550 mm-es vonalak futnak, míg a Lajta- és mindenekelőtt a Rosalia-hegységben lévő magasabb vízgyűjtőterületeken a 800 mm körüli értékek a jellemzők. Az évi csapadékösszeg eltérését a 25 éves átlagtól a 6. ábrán mutatjuk be. A szélsőségekre jellemző az Eisenstadt-i állomás 360 mm-es és 1252 mm-es értékei. A területen hótakaró átlagban 31 napon át, 0,14-0,31 m-es közepes hóvastagság mellett alakul ki. 2. Vízháztartás A Fertő-tó 1120 km 2-es vízgyűjtőterülete (1. ábra) magába foglalja a Wulka vízgyűjtőiét, a Lajta-hegység keleti lejtőjét, a Parndorfi-fennsík déli részét, a Tózug parti területeit, a Hanságnak a Fertő-tóval határos területeit, valamint a bozi és a ruszti dombvidék peremterületeit. A tó egyetlen jelentősebb felszíni hozzáfolyása osztrák területen a Wulka, magyar oldalon a Rákos-patak. A Fertő-tóba ömlő felszíni vízfolyások vízgyűjtőterületeit, továbbá a közepes vízhozam értékeit a II. táblázatban adjuk meg. A több éven át folyó magyar-osztrák hidrológiai vizsgálatok ( VITUKI— ARSENAL 1986) megállapították, hogy a felszín alatti vizek mennyisége, hozzáfolyás és elfolyás tekintetében a tó vízmérlegére lényeges hatást nem gyakorol. A tó sokéves vízmérlegét a III. táblázatban tüntettük fel. Viszonyítási felület a 115,45 m A.f.-i szintnek megfelelő 276,67 km 2 vízfelület. A vízmérleg a csapadék és a párolgás nagy befolyását és a felszíni, valamint felszín alatti hozzá- és elfolyás mérsékelt jelentőségét tükrözi. A tó szélsőséges vízjárási viszonyainak stabilizálása 1873-ban a Rábaszabályzó Társulat megalakulásával kezdődött meg a Rábán és a Rábcán létesített töltésekkel, így a folyók árvizei már nem tudtak betörni a Hanságba, a Tózugba és a Fertőbe. Ekkor vette kezdetét a Fertő-tó—Hanság-főcsatorna—Ikva—Rábca-rendszer kiépítése, ami egyben & Fertő-tó vízelvezetését is biztosítja. A Hanság-főcsatorna építése 1892-ben kezdődött meg és 1910-ben fejeződött be a tóig történő meghosszabbítással. A csatorII. táblázat Fertő-tóba ömlő vízfolyások jellemző adatai Vízfolyás Vízgyűjtő Közepes vízhozam Vízfolyás km 2 m 3 s1 Wulka 413 1,250 Rákos-patak 50 0,070 Bozi dombvidék vízfolyásai 47 0,060 Ruszti dombvidék vízfolyásai 45 0,035 Északi-hegység vízfolyásai 180 0,029 Fertőzug vízfolyásai 72 0,030
