Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

A vízkár-elhárítási védekezési feladatok... 27 Az OHM gyűjti a védekezési időszakon kívül, ill. a védekezés alatt a területi védelmi központba érkező hidrometeorológiai és hidrológiai adatokat. A modulnak egyrészről tárolnia kell az árvízvédekezések idején és az azon kívül keletkező, mérés vagy számítás útján előálló operatív hidrológiai, hidrometeorológiai adatokat, melyeket az adott szinten használnak, másrészről az olyan törzsadatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az észlelt adatok értelmezhetők, kezelhetők és feldolgozhatók legyenek. Az OHM adatkezelése egy Access adatbázis kezelő rendszerben készített alkalmazás. Az Access egy olyan relációs adatbázis kezelő rendszer, mely Microsoft Windows környezet alatt fut, megosztott (többfelhasználós) adatbázis kezelést tesz lehetővé, az adatbázis motor az ANSI SQL-89 szabványt teljesíti, s az adatbázisok jól illeszkednek a Microsoft Office egyéb alkalmazásaihoz (Word, Excel), illetve az Access a későbbiekben jól kapcsolható össze a Microsoft SQL Server nagyteljesítményű adatbázis kezelővel, amely a készülő Magyar Hidrológiai Adatbázis (MAHAB) informatikai alapját fogja képezni. Az OHM nem tárolja (archiválja) az adatokat hosszú ideig, ott az adatok (idősorok) legfeljebb 1 évig állnak rendelkezésre. A beérkezett adatok továbbítása folyamatosan történik a mindenkori ágazati adattároló/feldolgozó rendszerek felé. Az OHM a napi gyorsadat-forgalmazás során kezelt hidrológiai adatfajtákat — készültség esetén — a kijelölt állomásokra óránként, sőt akár tetszőleges időpontban és gyakorisággal, perc pontossággal képes rögzíteni. (Az adatfajták köre az OHM-ben a rendszer működése alatt bővíthető.) Az adatrögzítés után a rendszer a forgalmazandó adattételekből adatcsomagokat készít s ezeket a Notes rendszerben fejlesztett Attach/Detach programokkal automatikusan forgalmazza. Hibátlan kommunikáció és az adatforgalmazó programrész folyamatos működése esetén az adattételek gyakorlatilag percek alatt eljutnak az adatszolgáltató szervezet adatbázisából az adatfelhasználó szervezet adatbázisába. Az adatok további értékelését pedig szervezetek, adatfajták, illetve vízfolyások, állomások, valamint kijelölhető időintervallum szerinti lekérdezések segítik (Jónás 1997, Pászthory 1997). A jövőben a hidrológiai adatok egy részét közvetlenül a jelenleg fejlesztés és részben kísérleti üzem alatt álló hidrológiai távmérő rendszer fogja szolgáltatni. A távmérő rendszer és az OHM rendszerfejlesztői közös lekérdezhető tár formátumban állapodtak meg. Ez a lekérdezhető tár a területi védelmi központok — vízügyi igazgatóságok — helyi hálózatának kiszolgáló fájl szerverén érhető el. A lekérdezhető tárat a távmérő rendszer programjai automatikusan állítják elő. Az OHM adatbázis alkalmazása pedig szintén automatikusan tölti be a lekérdezhető tárat a megfelelő adattáblákba (Illés— Pászthory 1997). Az OHM 1998. július 1-től üzemszerűen működik, alkalmazásának feltételeit és körülményeit üzemelési szabályzat rögzíti (OVF 1998). (1.3) Árvízi hidrológiai előrejelzés modulja A VIR tervezett eleme, amelynek rendeltetése, hogy a VITUK.I és a vízügyi igazgatóságok által az Árvízvédekezési Hidrometeorológiai Adatszolgáltatás Rendje (ÁHSZ) szerint kiadott árvízi előrejelzéseket egységes formában nyilvántartsa, kezelje és továbbítsa a valamennyi alkalmazási szinten való hasznosításra. (1.4) Árhullámok katalógusa A VIR tervezett eleme a szakaszvédelmi központok, a területi és az országos irányítási szint számára. Az adatbázis tartalmazni fogja a múltbeli árhullámok legfontosabb adatait, amelyek alapján a folyó védekezési tevékenység során a hidrológiai analógiák vizsgálhatók.