Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
2. füzet - Zellei L.-Sziebert J.-Csonki I.-Kaszab G.: A Sió vízszállító képessége
Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 2. füzet A SIÓ VÍZSZÁLLÍTÓ KÉPESSÉGE ZELLEI LÁSZLÓ, SZIEBERT JÁNOS, DR. CSONKI ISTVÁN és KASZAB GÁBOR A gazdasági szerkezet átalakulásával a vízügyi ágazat feladatainak, felelőségének és tevékenysége finanszírozásának jellege megváltozott. Az ágazati fenntartási tevékenység köre szükült, ugyanakkor a vízfolyások kezelői irányában megjelent a fenntartási szaktanácsadás és a kárelhárítás műszaki irányításának felelősége. A társadalom figyelme a természeti környezetbe történő minden beavatkozással kapcsolatban, a módszerek és eljárások igényességének javítását követeli meg. Az ilyen jellegű tevékenységekre fordítható központi források csökkenése és a felhasználás fokozott ellenőrzése az üzemeltetési, a fenntartási és kármegelőző tevékenység idöciklusonkénti tervezését és elvégzését nem engedi meg. Szükség van a müvek céljaihoz rendelt, állapotfüggő (benőttség, feliszapolódás) kapacitásainak pontos meghatározására, amely lehetőséget nyújt az üzemeltetés, fenntartás szakaszonkénti és keresztszelvényen belüli tervezésére, a természetes vegetáció kímélésével, természetharmonikus műszaki megoldások bevezetésére. E célkitűzés eléréséhez szükséges módszer kidolgozására a Sió 41+000-120+852 fkm (1. ábra) közötti szakasza mutatkozott a legmegfelelőbbnek. A Sió tényleges vízszállító képességének meghatározása azért különösen jelentős és azért időszerű, mert a Balaton vízminőség javítása érdekében indokolt a tóban az engedélyezett legnagyobb vízszint tartása. A vízháztartási vizsgálatok és az eddigi üzemelési tapasztalatok azt mutatták, hogy a tavaszi magas vízszint csak akkor tartható károkozás nélkül, ha a siófoki zsilip 80 m 3 sr 1 vízleeresztő kapacitása biztosított. A legnagyobb kapacitás kihasználása esetén a nyári hónapokra előtározással megfelelő mennyiségű víz ugyan biztosítható, de megnő annak a kockázata, hogy csapadékos időjárás esetén a Balaton vízszintje az engedélyezett szintet meghaladja. Ezért feltétlenül indokolt, hogy a siófoki zsilip és a hozzá csatlakozó Sió tényleges vízszállítása elérje a 80 m 3 s~'-os tervezett vízhozamot. Az 1996. évi vízeresztések és az 1997 tavaszán 69-71 m 3 s _ l vízeresztés tapasztalata azt mutatta, hogy a 80 m 3 s~' -os vízleeresztés közelében a Sió mellett, egyes helyeken, a terepszint feletti vízállások miatt, fakadóvizek jelennek meg. A Balaton vízszintszabályozásának felülvizsgálata keretében a Sió állapotfelmérése is megtörtént. Az állapotfelmérés alapján a Sió felső szakaszán, a siófoki zsilip (120+852 fkm) és a Kapós betorkollása (79+444 fkm) között (/. ábra) medertisztítási munkák kezdődtek, amelyek kiterjedtek a partélen található bokrok, fák eltávolítására, A kézirat érkezett: 1999 II. 17. Zellei László okleveles építőmérnök, mezőgazdasági vízépítő szakmérnök, az Eötvös József Főiskola (EJF, Baja), Műszaki fakultás docense. Sziebert János okleveles építőmérnök, mezőgazdasági vízépítő szakmérnök, az EJF docense. Dr. Csonki István okleveles építőmérnök, osztályvezető, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDT VÍZIG, Székesfehérvár) osztályvezetője. Kaszab Gábor okleveles építőmérnök, a KDT VÍZIG csoportvezetője.
