Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése
A vízkár-elhárítási védekezési feladatok... 21 — 4 db LN add-on modul (sorszám-generátor, attach, detach, transhcan), — cc: Mail kapcsolat. Internet mail kapcsolat Az LN rendszerbe integráltan fax is működik. Ennek célja, hogy lehetőséget biztosítson a LN rendszerből a LN-al nem rendelkezők számára történő közvetlen információ szolgáltatásra. (Ennek pl. akkor van jelentősége, ha egy vízkárelhárítási védekezési eseményről, intézkedésről széles körben kell közlést adni - pl. az érintett nagy számú polgármesteri hivatal számára.) Ezt a szolgáltatást a LN kimenő Fax Gateway valósítja meg. A rendszerben a faxolás az elektronikus levelezéssel integráltan történik, csupán a címzés dönti el, egy-egy dokumentum levélként vagy faxként kerül továbbításra. Elektronikus fax küldhető a postaládából az erre szolgáló űrlappal (elektronikus fax) ill. az erre felkészített LN modulokból. Mindkét esetben a címzett kiválasztása egy címlistából történik (fax címek) és a cím automatikusan generálódik. A Fax Gateway nagyobb darabszámú, egyidőben létrehozott fax (körfax) küldésére is alkalmas. A faxként továbbítandó levél prioritásával szabályozható, hogy a fax azonnal vagy csak egy későbbi időpontban (éjszaka) kerüljön továbbításra. (A LN új 4.5 verziójában a Fax Gateway működtetése megoldandó fejlesztési feladat.) A LN rendszer üzembiztonsága a VIR céljainak megfelel, a rendszer magas megbízhatósággal működik. Az üzembiztonság fenntartást segíti például a tartalék szerver technológia, míg az adatbiztonság fokozását az adatbázisokból — földrajzilag is elkülönített—azonos adattartalmú replika másolatok őrzése. 1994—1997 között a LN angol nyelvű 3.0-3.34 verzióit használták, 1998-tól a munkaállomásokon általánossá vált a teljes egészében magyar nyelvű 4.5 verzió alkalmazása és ez nagyban megkönnyíti a VIR egyes részeinek teljes körű használatát. 3.3. A VIR rendszer adatátviteli háttere A VIR fejlesztésének megkezdésekor kulcskérdésként jelentkezett a rendszerben alkalmazandó adatátvitel technikai megoldása (ABKSZ 1991, 1992). A VIR fejlesztésének időszakában többféle adatátviteli kísérletre került sor (közcélú távbeszélő vonalakon, vízügyi vezetékes hálózaton, vízügyi mikrohullámú rendszeren, URH hálózaton, mobil telefonon). Bizonyítást nyert, hogy a közcélú távbeszélő vonalak minősége az 1990-es évek közepére elérte azt a színvonalat, hogy megfelelő modemek megválasztásával megbízható és elfogadható sebességű adattovábbítást tesz lehetővé. A VIR rendszer jelenleg döntően közcélú kapcsolt távbeszélő hálózaton működik, ami vízügyi igazgatóságonként 2—2 előfizetői távbeszélő vonalon max. 33 600 bps sebességű adatforgalmat tesz lehetővé. Ez a pillanatnyilag elérhető legnagyobb adatátviteli sebesség. A kapcsolatok sebessége nem növelhető, ezért az egyre nagyobb mennyiségű szállított adat szükségessé teheti a csatornák számának bővítését, ami csak a telefonvonalak/modemek számának a növelésével érhető el a közcélú kapcsolt távbeszélő hálózaton. A rendszerben jelenleg működik egy bérelt vonalon történő analóg összeköttetés is az О VF és a VITUKI szervere között (OVF 1997b). Jelenleg ez is 33 600 bps sebességgel üzemel, és fő jellemzője, hogy a kapcsolt vonalas összeköttetéssel szemben,