Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

A vízkár-elhárítási védekezési feladatok... 21 — 4 db LN add-on modul (sorszám-generátor, attach, detach, transhcan), — cc: Mail kapcsolat. Internet mail kapcsolat Az LN rendszerbe integráltan fax is működik. Ennek célja, hogy lehetőséget bizto­sítson a LN rendszerből a LN-al nem rendelkezők számára történő közvetlen információ szolgáltatásra. (Ennek pl. akkor van jelentősége, ha egy vízkárelhárítási védekezési ese­ményről, intézkedésről széles körben kell közlést adni - pl. az érintett nagy számú pol­gármesteri hivatal számára.) Ezt a szolgáltatást a LN kimenő Fax Gateway valósítja meg. A rendszerben a faxolás az elektronikus levelezéssel integráltan történik, csupán a címzés dönti el, egy-egy dokumentum levélként vagy faxként kerül továbbításra. Elektronikus fax küldhető a postaládából az erre szolgáló űrlappal (elektronikus fax) ill. az erre felké­szített LN modulokból. Mindkét esetben a címzett kiválasztása egy címlistából történik (fax címek) és a cím automatikusan generálódik. A Fax Gateway nagyobb darabszámú, egyidőben létrehozott fax (körfax) küldésére is alkalmas. A faxként továbbítandó levél prioritásával szabályozható, hogy a fax azonnal vagy csak egy későbbi időpontban (éjsza­ka) kerüljön továbbításra. (A LN új 4.5 verziójában a Fax Gateway működtetése megol­dandó fejlesztési feladat.) A LN rendszer üzembiztonsága a VIR céljainak megfelel, a rendszer magas meg­bízhatósággal működik. Az üzembiztonság fenntartást segíti például a tartalék szerver technológia, míg az adatbiztonság fokozását az adatbázisokból — földrajzilag is elkü­lönített—azonos adattartalmú replika másolatok őrzése. 1994—1997 között a LN angol nyelvű 3.0-3.34 verzióit használták, 1998-tól a munkaállomásokon általánossá vált a teljes egészében magyar nyelvű 4.5 verzió alkal­mazása és ez nagyban megkönnyíti a VIR egyes részeinek teljes körű használatát. 3.3. A VIR rendszer adatátviteli háttere A VIR fejlesztésének megkezdésekor kulcskérdésként jelentkezett a rendszerben alkalmazandó adatátvitel technikai megoldása (ABKSZ 1991, 1992). A VIR fejleszté­sének időszakában többféle adatátviteli kísérletre került sor (közcélú távbeszélő vona­lakon, vízügyi vezetékes hálózaton, vízügyi mikrohullámú rendszeren, URH hálóza­ton, mobil telefonon). Bizonyítást nyert, hogy a közcélú távbeszélő vonalak minősége az 1990-es évek közepére elérte azt a színvonalat, hogy megfelelő modemek megvá­lasztásával megbízható és elfogadható sebességű adattovábbítást tesz lehetővé. A VIR rendszer jelenleg döntően közcélú kapcsolt távbeszélő hálózaton működik, ami vízü­gyi igazgatóságonként 2—2 előfizetői távbeszélő vonalon max. 33 600 bps sebességű adatforgalmat tesz lehetővé. Ez a pillanatnyilag elérhető legnagyobb adatátviteli sebesség. A kapcsolatok sebessége nem növelhető, ezért az egyre nagyobb mennyi­ségű szállított adat szükségessé teheti a csatornák számának bővítését, ami csak a te­lefonvonalak/modemek számának a növelésével érhető el a közcélú kapcsolt távbe­szélő hálózaton. A rendszerben jelenleg működik egy bérelt vonalon történő analóg összeköttetés is az О VF és a VITUKI szervere között (OVF 1997b). Jelenleg ez is 33 600 bps se­bességgel üzemel, és fő jellemzője, hogy a kapcsolt vonalas összeköttetéssel szemben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom